Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

körüli területről szólnak a feljegyzések. Ezalatt az idő alatt a belterület közel megtízszereződött: 143 kh.-ról 1114 kh.-ra növekedett. A belterületben természetesen benne foglaltatnak az utcák és terek is. 1850-ben az utcák száma 70 körüli, ez a századfordulóra megduplázódik, akkor 141 utcát vettek címjegyzékbe. 1912-ben 147 utcája van a városnak. A házak (lakások) számáról bizonytalanok az adatok. Ennek oka a számlálóbiztosok felkészítésében és felkészültségében keresendő. Van amikor a kül- és belterületi házakat együtt, van amikor azokat külön adják meg. (Külön gondot okoz, amikor a lakott borpincéket is a házak közé sorolják.) Az 1890. évi népszámlálás a házszámmal nem rendelkező, de lakás céljait szolgáló objektumokat is összeírta, s ennek magas száma (1 265 db) a korábbi és későbbi adatoknál lényegesen különböző állapotot eredményez.

35 1850-ben 3 235, 1854-ben 3 276,1880-ban 2 979 házat írtak össze. (Miskolcon 1880-ban utcánként, házanként, s a házakban lakó személyek pontos adatainak feltüntetésével népesség-összeírást végeztek, így kívánván bizonyságot szerezni az 1878. évi személyi veszteségekről, másrészt arról, hogy milyen a betelepedés üteme, honnan, milyen foglalkozású emberek, ill. családok érkeztek a városba. A házak számának mintegy 700-zal való csökkenése jól mutatja, hogy a város újjáépítése csak lassan haladt előre.) 1890-ben 3 213, 1895-ben 4 232 házról vannak adatok. Pontosnak kell azonban tekintenünk Nagy Ferenc polgármester 1912. évi beszámolóját, amely 4 105 lakóházat dokumentál. (A csökkenő számok mögött azonban érdekes a minőségi változás. 1912-ben pénzügyi válság kezdetét jelzi a város gazdálkodása. Ennek tudják be, hogy még 1911-ben 344 építkezés zajlott, addig 1912-ben ez a szám csak 249. Az épült házak közül 1911-ben 283 db földszintes, 16 db egyemeletes, 3 db két- és 1 db háromemeletes volt. Az 1912-ben kiadott engedélyek alapján 182 db volt a földszintes, 8 db az egy, 5 db a két-, és szintén 1 db a háromemeletes új ház. Az összes városi lakásszám tehát úgy csökken, hogy mögötte egy minőségi átalakulás zajlik le, húzódik meg.)

36 A lakosság száma a kiegyezéstől egyenletes és folyamatos növekedést mutat, amely egyrészt természetes gyarapodásból táplálkozik (a születettek száma folyamatosan magasabb a halottak számánál) másrészt a betelepülők száma mutat állandóan növekvő ütemet. 1850ben 16 435 fő, 1857-ben 17 913 fő a lakosság száma. Az 1870-es nép15 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 840-841. p. ,h NAGY F. 1913. 15-17. p. és 71-74. p.