Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

ret (akkori Luther-tér) nem lehetett csak keleti, vagy nyugati irányba bővíteni. Északról a villamos-vonal, délről a Szinva állt a terjeszkedés útjában. A másik két irányból a kisajátítás nem volt megoldható, így épült fel a tér keleti oldalán 1912-ben az ún. Lichteinstein-palota (Hunyadi u. 7. telekvásárlás következményeként), míg a másik oldalon az 1907-től tervezett, de csak 1927-ben épített és felavatott „zenepalota" (de ez már a város által kisajátított ún. Hercz-féle telken) a mai Bartók Béla tér 1. szám alatt.

32 A Széchenyi utca nyomvonalának meghosszabbítása a Tüzér laktanyáig (Baross G. u.) fél évszázadon át foglalkoztatta a miskolciakat, de a várostervezőket is. A mai Soltész Nagy K. utcáig terjedő szakaszt még a második világháború előtt (pontosabban 1934-ben) gróf Tisza I. utca néven megnyitották, de a vasúti felüljáró megépítésére és az utca meghosszabbítására csak 1950-1951 között került sor.

33 A Zsolcai-kapu és az Újvilág u. közötti út kiépítése a Soltész Nagy K. u. északi irányú meghosszabbítását jelentette. Ez a Kazincy és Szemere utcákkal párhuzamos utcának épült volna, amely a mai Laktanya utcában folytatódva Hejőcsaba és Szentpéter között egy új országút szerepét volt hivatva betölteni. A terv felvetésétől a megvalósulásig itt is közel három évtized telt el, hiszen a két, 3 emeletes sarok-bérház 1927-1929 között épült meg. (A tervekkel ellentétben nem lett Szentpéter felé folytatása az útnak, hanem az beletorkollott a laktanya bejáratába. A déli útszakaszt sem sikerült megoldani, hiszen a földszintes, kertes családi házak között, a Petneházy bérházak keleti oldalán elhaladó főút korábban a Csabaikapuba csatlakozott, s csak az M3-as út Miskolcra való bevezetésekor kötötték össze közvetlenül a Csaba vezér és a Pesti úttal.)

34 A negyedik rendezési elképzelés - az Alsó- és Felső-Gordon mesterutcáinak keletnyugat irányú utcával történő átmetszése - szintén nem valósult meg. A végső megoldás a Vörösmarty M.-Dankó P.-Martinovics I. utcák közötti mesterutcák épületeinek teljes lebontása volt 1973-1976 között, s helyükön a Vörösmarty-Szinva lakótelep bérháztömbjeinek kialakítása, amely évtizedekre meghatározta a város e térségének arculatát, hangulatát. A város területe (a bel- és a külterület együtt) 1850-1912 között számottevően nem változott, 9 600 kh.-ról 9 280 kh.-ra csökkent. Az 1890-1895 közötti időszak mutat számottevő eltérést, amikor 8 100 kh 32 DOBROSSY 1.1994.194-196. p. és 243-251. p. 33 DOBROSSY I. 2001.122-123. p. 3J DOBROSSY 1.1995.142-144. p.