Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

gyének való alárendeltséget, vagyis a települések (így Miskolc) fölött például a szolgabírói jogkört. Utóbbi a miskolci nemesek felett to­vábbra is változatlanul gyakorolhatta például a bíráskodást, ezáltal azok a városi hatóság alól kivételezettnek számítottak, és annak taná­csától nem függtek. „Megmaradt tehát azon állapot, hogy majd ez, majd az rendelkezik fölöttünk, de sükere egyik rendelkezésének sem lehet" - keseregtek, s ehhez hozzátették a városba beköltözők jogi helyzetének további tisztázatlanságát. A mezővárosnak számító Mis­kolcnak továbbra is fizetnie kellett a megyei pénztárba, így saját szükségeire alig maradt. A város tanácsa mindezen megfontolások­ból rezignáltán rögzítette a tényt, hogy Miskolc számára nem sok ér­telme van az 1848/24. tc.-ben biztosított lehetőség életbe léptetésé­nek. Pedig annak 1. §-a alapján „első bírósági hatósággal ellátott ren­dezett tanáccsal bíró" településnek számított, így saját elöljáróit a 23. tc.-ben meghatározott feltételek alapján választhatta volna. 44 Viszont mindezzel nem sokra megy, hiszen „ily népességű város tanácsa egy szolgabírónak alárendelve lévén, azt és annak személyzetét úgy, amint városunk érdekében állana, mint magunk kívánnánk, meg nem alakíthatjuk". Szemere Bertalan április végén részletesen utasítást készített az 1848/24. tc. végrehajtására, melyet Miskolcnak is megküldött. 45 A május 12-én Herke Miklós főbíró elnökletével (sőt a „város nagy számmal egybesereglett polgárai" részvételével) tartott városi köz­gyűlés nehéz dilemma elé került. 46 Szívesen élt volna a korábbinál sokkal kedvezőbb feltételeket biztosító választási rendszer előnyei­vel, de akkor mintegy konzerválta volna a város vármegyének alá­rendelt jogállását a belügyminiszteri rendelet végrehajtásának való ellentmondás pedig abszurd elképzelésnek tűnt. A főbíró szerint „bár a törvényt, s ennek nyomán keletkezett miniszteri parancsolatot teljesíteni minden honpolgárnak szoros kötelessége, de miután a vá­ros helyhezete, oly saját színű állása oly bonyolódott, hogy így, a dolgok ily zavarában a törvény által meghagyott tisztújítást rögtön foganatosítani részünkről teljesen lehetetlen", tisztázatlan a megvá­lasztandó tisztviselők jogköre és a szükséges pénzforrásokkal sem « Lel. MT. 1836-1868. 246-249. p. 15 Részletes ismertetése Miskolc vonatkozásában: BISTEI A. 1992.13-14. p. ih B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 74. köt. 399. sz. Vö. KAJTÁR I. 1990. 198. p.; BISTEI 1992. 4-7., 13­14. p.

Next

/
Thumbnails
Contents