Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

tek fel, amelyekben ha a szükség úgy hozza, lőszerrel felszerelt védelmi állásokat lehet kialakítani. Miskolc történetében sem ekkor, sem máskor nem került sor arra, hogy a császári csapatok ezeket a „hadi pont"-okat használták volna (hiszen fél évtized múlva, 1859ben kirobbant az osztrák-olasz-francia háború), de az összeírás világosabbá tette a „lakott város" XIX. Század közepi állapotát. Az 1850-1854 között eltelt szűk fél évtized a mezővárosi lakosság számbeli, ezzel egy időben a lakóházak számát illető lényeges gyarapodását, növekedését mutatja. Ez együtt kellett hogy járjon a város beépített területének változásával, bővülésével. A város főutcájának a Pecére, illetve a Szinvára nyúló, tehát észak-dél irányú, középkori maradványként továbbélő szalagtelkes rendszerét ez a növekedés változtatja meg, kialakítva a még néhol ma is fellehető (ún. Bazár-tömb) kapu-átjárós, szolgalmi utas, zegzugos beépítésű formáját. Másrészt végérvényesen eltűnnek a város egykori sáncának és árkának maradványai, a déli és nyugati irányú terjeszkedés (Csaba és Diósgyőr irányában) a városkapukat, majd vámhelyeket folyamatosan „tolja kifelé", közelítve ezzel a város lakott területét a szomszédos településekhez, ugyanakkor szűkítve Miskolc megművelhető határát. (Ennek következménye a XIX-XX. század fordulóján a város határának, „életterének" bővítése a Martin-tagbirtok, a Máhr-, a Glószföldek, majd a munkácsi püspökség tapolcai birtokai egy részének megvásárlása révén, másrészt annak felvetése, hogy Miskolc, ha magához csatolja a szomszédos településeket, nemcsak lélekszámban és területben növekszik, hanem új beépíthető területekhez jut, ipari és mezőgazdasági övezeteket egyaránt ki tud alakítani. Ez tehát a Nagy-Miskolc koncepció alapja, gyökerei visszanyúlnak a XIX. század végére.)

30 1905-ben, Adler (Adorján) Károly lemondása után a város új főmérnöke Szűcs Sándor lett. Természetesen ugyanazokkal a problémákkal, gondokkal találta magát szembe, mint elődje. A „Részlet Miskolcz város szabályozási tervezetéből" címet viselő dokumentum 1900. július 11-én készült el. Kitért a Hunyadi utcai vásártér (ma Bartók Béla tér) megnagyobbítására: a Széchenyi utca ITK nosrzabbítására: a Zsolcai-kapu és Újvilág u. között nyitandó új i v, valamint az Alsó- és Felső-Gordon között egy párhuzamos új utca megnyitására.

31 Mind a négy téma felvetése indokolt volt, de a Bartók te30 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 869. p. 31 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/b. 5759/1927., vö.: IGLÓI Gy. 1992.105. p.