Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

úthálózatnak. A régi galíciai útvonalon még fellelhetők az útépítéssel egyidős hidak is.

13 Ezek közül legfontosabb volt a miskolci Sajó-híd, amelyet 1942-ben bontattak le. Bontás közben a középső nyitás boltozatán feliratos mészkőtáblákat találtak, amelyek szerint a híd száz évvel korábban cölöprácsra épült. A hídnak - bontásakor - 3 db 7 öles (13,3 m) nyílása volt, s ezt a régió legnagyobb nyitású kőhídjaként dokumentálták.

14 Az útépítés és fenntartás XIX. századi rendjében érdemi változtatást jelentett egy 1862-ben kiadott utasítás, amely értelmezhetővé tette az 1848 előtt is gyakorlatban volt közmunkát. Eszerint a „közmunka alatt oly szolgálmányok értetnek, melyek a közmunka-kötelezettek egyéni kárpótlása nélkül, rendszerint országos közlekedési célokra fordítandók."

15 A közmunka lehetett igával, vagy kézi erővel végzett munka de gyakorlat volt ennek pénzbeli megváltása is. A megyék által összesített kötelező közmunkákat a Helytartótanács kezelte, s felosztásáról is ez a szerv gondoskodott. Ebből a központi építő alapból finanszíroztak minden országos közúti műtárgyon kívánatos javítást, felújítást, vagy új út, híd, áteresz stb. építését. A kötelező közmunka 1862-ben elfogadott rendszere sem vált be, hiszen a kiegyezés után elkezdődő, majd felgyorsuló nagy építkezéseken elsősorban szakmunkásra és nem közmunkásra volt szükség. Ezen az 1890. évi I. tc. változtatott, amely - a központi helyett - előírta a megyék és városok egységes útalapjának létrehozását. „Az útalap egy részét az útadó jelentette, ez az állami egyenesadó 10%-a volt, azzal együtt szedték be. Az állami egyenesadót nem fizető lakossági réteg esetében továbbra is megmaradt a kötelező közmunka, ez is az útalap részét képezte. Mindezek mellett a pénzügyi fedezet tetemesebb részét az utakon, hidakon, kompokon, réveken szedett vámok jelentették. A vámszedés jog volt, amit külön engedéllyel gyakorolhatott valamely hatóság, vagy személy.

16 Az 1890. évi közmunka törvénynek ezért ki kellett térni a vámszedés jogára. A Magyar Törvénytárban foglaltak szerint „a vámszedés joga csak közutakon és közforgalomra szolgáló hidakon, kompokon, réveken és hajóhidakon, továbbá városok és községek kövezetének használata fejében gyakorolható, illetve engedélyezhető."

17 » SZOMOLÁNYI A. 1988. 24. p. M SZOMOLÁNYI A. 1994. 22. p. 15 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 754/b. 365/1868. 1(5 SERESNÉ SZEGŐFI A. 1988. 20-21. p. 17 Magyar Törvénytár, 1881-1891. Bp. 1897. 210. p. 1890. I. tc. 81. §.