Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Miskolcnak szintén megvolt az utcái használatáért kivethető kövezetvám-szedési joga, s ezekből a bevételekből fedezte (részben fedezte) a város belső úthálózatának építését, illetve karbantartását. A város 1873-ban hatályos vámszedő-hely térképén 7 olyan pont volt feltüntetve, ahol kövezetvámot kellett fizetni.

18 Miskolc először 1873-ban kapta meg a kövezetvám szedésére az engedélyt. Ez közel két évtizedes kezdeményezés, kérvényezés eredménye volt. A korábbi visszautasításoknak az indoka az volt, hogy a város utcái rossz állapotban vannak, nem biztosítanak olyan közlekedési színvonalat, minőséget, ami indokolná az utasok megvámolását.

19 A város a községi törvény megszületésétől, 1872-től 7 630 frt. 60 kr. közmunka pénzt vetett ki, s hátralékokat erőteljesen beszedte, (ennek összege 4 543 frt. 54 kr-ra rúgott), s így 12 174 frt-ot fordíthatott útkarbantartásra. A korábbi főbíróból lett polgármester, Lossonczi Farkas Károly (1873-1878) első hatósági jelentésében arról számolt be, hogy egy év alatt a megyeháza előtt és a Piac utcák (ma Széchenyi I. u) vonalán 179 négyszögöl járdát, a kis és nagy újváros (ma Szentpáli I. u.) területén pedig 516 négyszögöl teljes útburkolást végeztetett.

20 Az 1878. évi árvíz minden korábbi eredményt tönkretett, a köz- és magánépületekkel együtt az utcákban, járdákban, útszéli fákban a pusztulás egyaránt nagy volt. S bár külön működött (közel 12 000 frt. összeggel) ún. árvízi pénztár, a közmunka váltság összegét 8 000 frt-ban határozták meg, a kövezetvám pénztár pedig 33 382 frt-os összegből gazdálkodhatott. A polgármesteri jelentés szerint ez utóbbi összegből két vállalkozónak a károk helyreállításáért, útburkolásért és az utcák tisztántartásáért 20 000 frt-ot fizettek ki.

21 1886-ra a vámokból származó összeg megközelítette a 450 000 frt-ot, amelyből kövezésre és aszfaltozásra 280 000 frt-ot fordítottak.

22 A vámpénzek eredményes és hatékony felhasználása eredményezte, hogy az 1890. évi vámtörvény újabb pénzbeszedési lehetőséget biztosított (a diósgyőri koronauradalomtól már elkülönült, elszakadt) városnak. 1897-ben a Budapest-Miskolc-Kassa-Dukla közötti állami úton a városba érkezve és azt elhagyva 2, a megyei utak csatlakozási helyein 1S B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/a. 1340/1873. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1492/1854. 20 LOSSONCZI FARKAS K. 1873. 7. p. 21 SOLTÉSZ NAGY K. 1879.14-18. p. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 1850/1884.