Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
vényhatósági bizottság 1914. augusztus 14-én ült össze, hogy a háborús körülmények között a város feladatainak irányvonalát meghatározza, illetve a jótékonysági akciókat megszervezze. A város határozata értelmében, a segélyezési megmozdulásokba a társadalmat a lehető legnagyobb mértékben kell bevonni. A várost 38 kerületre osztották, és minden kerületben egy bizottságot állítottak fel. A jótékonysági bizottságok tagjai önkéntesek voltak. Minden egyes kerületben a gyűjtést két hölgy végezte, az ezzel járó feladatokért két úr volt a felelős, illetve minden bizottság mellé hivatalból kirendeltek egy városi tisztviselőt. A befolyt összegeket a törvényhatósági bizottság osztotta el, illetve határozta meg annak felhasználását. A háború kitörésekor a Vöröskereszt miskolci egylete is el kezdte intenzív működését. Bár a Vöröskeresztnek elsősorban a katonasebesültek ellátása volt a feladata 432 , nem pedig a polgári lakosság segélyezése, a Csók György evangélikus lelkész vezette miskolci egylet feladatán túl részt vett a városi segélyezési mozgalmakban. A Vöröskereszt augusztus végén tudakozó irodát nyitott a Luther udvarban, ahol a legfrissebb sebesült és veszteséglistáknak köszönhetően bárki érdeklődhetett fronton lévő ismerőse, rokona felől. 1914 szeptemberében már tragikus hírek is érkeztek a frontokról. Halmay Béla városi főjegyző, tartalékos hadnagy levélben értesítette Miskolc városát, hogy a mellette harcoló dr. Gombár István városi árvaszéki elnök az oroszok ellen vívott csatában, Kolikovnál elesett. Gombár az elsők között halt meg a miskolci polgárok közül. A háborús helyzetben Miskolc város feladatai tehát átalakultak, néhány területre szűkültek le. A tervek, (Nagy-Miskolc koncepció stb.) mellyel Nagy Ferenc polgármester munkához látott, új irányt vettek: átmentem Miskolc eddigi eredményeit, emberi, anyagi, kulturális javait, gazdasági erőit a háború utánra, úgy, hogy a városépítést, a nagy terveket ne a nulláról kelljen kezdem. Az új polgármesteri cél három területre összpontosult: közélelmezés, közegészségügy, közbiztonság. Nagy Ferenc maga jelentette be, hogy a városfejlesztési koncepcióját eme „nem normális" viszonyok között azonnal felfüggeszti és a város minden erejét a hármas prog412 Az egyesületnek a hadvezetés által előírt feladata az volt, hogy háború esetén, a miskolci személypályaudvaron 12 ággyal és minden egyéb felszereléssel betegnyugvó állomást kellett felállítania. Ennek célja, hogy az átvonuló vonatokról letett, tovább nem szállítható súlyos sebesülteket ellássa, élelmezésükről gondoskodjon, ületvc, ha a sebesültek állapota már megengedi, a Vöröskereszt szervezze meg a katonák kijelölt kórházba szállítását.
