Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

nevét. Minden név után üdvrivalgásban törtek ki az összesereglett emberek. Az ünneplés hajnalig tartott. Dr. Nagy Ferenc polgármester az általános mozgósítás hírére éjszakai szállást rendezett be magának a városházán, hogy folyton ellenőrizni és irányítani tudja azokat a munkálatokat, amelyek e kivételes állapotban a polgári hatóságokat terhelték. Az események Miskolc megszokott életét teljesen felborították. Borsod megyéből és Miskolcról behívottak napokra ellepték a várost. Az Urak utcában, a Szinva parton, Miskolc iskoláiban napokig táboroztak, a besorozottak, amíg ténylegesen létszámba vették őket. Az általános mozgósításkor behívottak augusztus 27-én indultak útnak.

430

. A Tiszai pályaudvar felé menetelő honvédeket, étellel, itallal kínáló tömeg kísérte. A pályaudvaron, a rokonokon kívül több ezer ember búcsúzott a katonáktól. A századokat szállító vonatok pontban öt órakor gurultak ki a peronról. Még aznap a város több pontjára kifüggesztették az első országos veszteséglistákat. A katonaság - 65. gyalogezred, 10-es honvéd gyalogezred

431 frontra indulása után sem ürült ki a város. Az első világháború éveiben folyamatosan 20-25 ezer fővel volt több Miskolc lélekszáma, mint békeidőben. Ez a szám, egyrészt az átmenő katonaságból, a galíciai menekültekből és mivel Miskolcon hadikórházakat is berendeztek - a zsidó egyház által fenntartott két kórház, a katolikus gimnáziumban 500 ágyas kórház, az Erzsébet kórház, hadikórházzá átalakítva, a tüdőbeteg gondozóban 100 ágyas kórház, a példány óvoda helyiségeibe 30 ágyas kórház, s majd később a Tiszai pályaudvar mellett létrehozott barakk kórház - a frontokról Miskolcra hozott sebesültekből állt. A férfiak többségének hadba vonulásával, az itthon maradt családok és a menekültek ellátása hatalmas erőfeszítéseket igényelt Miskolctól. A különböző jótékony egyletek, a Vöröskereszt, és maga a törvényhatóság segélyezési, ellátási akcióit Nagy Ferenc polgármester szervezte és koordinálta. Elsőként a miskolci izraelita szent egylet, a Chevra Kadisa jelentette be, hogy részt vesz a jótékonysági akciókban. Már 1914. augusztus 6-án nyilatkozatot bocsátottak ki, miszerint az egylet a háború egész időtartama alatt, naponta 100 gyermeknek - valláskülönbség nélkül - fél liter tejet és fél kiló kenyeret oszt ki, valamint a háború sebesültjei számára 16 ágyat ajánl fel az izraelita kórházban. A tör*» HALMAY B.-LESZIH A. 1929.139. p. «1 Ld: NÉMETH Gy. 1985.131-148. p. és NÉMETH Gy. 1986. 98-102. p.