Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

szédét. A tömeg - 4000 fő - egyszerre mordult fel, amire a zenészek jobbnak látták, ha máskor folytatják a bentiek szórakoztatását. 1912 forró légkörű nyarának végén, szeptember elején tartotta meg Szentpáli István, a déli kerület munkapárti képviselője beszámolóját a Korona szállodában. Az eseményre zsúfolásig megtelt a terem és a kívülrekedtek száma is jelentős volt. A városban Szentpáli személyét övező nimbusz lehetett az oka, hogy a beszámolóra érkező munkapártiak és - Szentpáli ragaszkodott ahhoz, hogy bárki bejöhessen függetlenségiek között nem került sor incidensre. A képviselő a belpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy az obstrukciót jogosulatlannak tartja, mert nem a vederőjavaslatra vonatkozott, hanem a választójogi törvényre, elismerte, hogy a választásokon vesztegetések vannak, de ennek fő oka a rossz választójogi törvény, (a törvény megengedte a fuvardíjak és hasonló költségek elszámolását) de utal egyben arra az időszakra, amikor a koalíció volt hatalmon. Elismerte, hogy a véderőjavaslatot a kormány házszabályellenesen szavaztatta meg, és talán lehetett volna más utat is választani. Szentpáli hitet tett amellett, hogy a kormánypárt és ellenzék között az elvi ellentét sokkal kisebb, mint gondolná a magyar társadalom; nem harcol egymással 48-as és 67-es, a harc a választójogi törvényért folyik és itt is csupán annyi a különbség, hogy a kormány 2 millió 200 ezer embernek, az ellenzék 2 millió 400 ezer embernek akar választójogot adni. O személy szerint híve a városokban az egyenlőségnek és titkosságnak és ezt fogja képviselni, bárhogy alakulnak az események. Szentpáli beszédében a politikai nyugalom fontosságáról is beszélt. Szerinte békét kell kötnie a politikai erőknek, mert csak ez vezet eredményre, és csak ez szolgálja a nemzet érdekeit. A képviselő beszéde alatt egy bekiabálót a rendőrség ki akart vezettetni, de a volt polgármester maga kérte, hogy maradjon. Szeptember 16-án az ellenzék is politikai gyűlésre jött össze, ahol a téma szintén a belpolitikai helyzet elemzése volt. Természetesen a szónok a függetlenségiek vezére, a város északi kerületének képviselője, Bizony Ákos volt. A helyszín, ismét a Korona száTora nagyterme volt. A képviselő hosszú, történelmi bevezetőben t ilékezett meg a közös hadsereg kialakulásáról, majd rátért a Khu

r Héderváiy-kormány véderőjavaslatának bírálatára. Kifogásolta a véderőjavaslat kiadásait és azt, hogy óriási terhet jelent ez az államnak. Éles szavakkal ítélte el a képviselőházban 1912. június 4-én történt incidenst. Itélőbíróul a nemzetet kérte fel ebben a „most fennforgó nagy