Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
kok bénítják az országot. 1912. május 23-án, Budapesten a választójogért, és Tisza házelnöksége ellen tüntető szociáldemokraták összecsapnak a karhatalommal („Vérvörös csütörtök") Az országos események Miskolcon is visszhangra találtak. A véres budapesti események előtt egy nappal a városban munkás tömeggyűlésre került sor, ahol Tamássy Károly, a miskolci szociáldemokrata párt vezetője beszédében az általános és titkos választójogot követelte. Bár a rendőrséget és egy század katonaságot is a helyszínre vezényeltek, komolyabb incidensre nem került sor 409 . A pattanásig feszült belpolitikai helyzet Miskolcon a szociáldemokrata párt, és a függetlenségi párt közös népgyűlésében csúcsosodott ki, melyet 1912. június 16-án tartottak 410 . A demonstrációval egy napon, a megyében Mezőkövesden, Mezőcsáton, és Mezőkeresztesen is tiltakozó gyűlésekre került sor. Miskolcon, a Korona szálloda udvarán megtartott rendezvényen, a négyezer fős tömeg előtt illusztris politikusok szólaltak fel, ami ezt a városi megmozdulást méltán emelte országos jelentőségűvé. Beszédet mondott Bizony Ákos, Tóth János 411 , gróf Károlyi Mihály, Hammersberg László 412 , Jászi Oszkár, Landler Jenő és Tamássy Károly is. A népgyűlés határozatában elitélte a törvényhozásban zajló eseményeket, az alkotmányosság visszaállítását követelte, és kiállt az általános, titkos választójog mellett. A karhatalom rendkívüli készültségbe helyezkedett a népgyűlés napján. A 65-ik cs. és kir. gyalogezred egy százada a városháza udvarán élesre töltött fegyverekkel, a városháza előtt 40 csendőr, a színház előcsarnokában 24 rendőr, az Abbázia kávéházban és a Képes szálloda előtt 50 rendőr, a Rudolf gyalogsági laktanyában még egy század gyalogos riadóparanccsal várta az események alakulását. Közbeavatkozásukra nem volt szükség. A tömeg fegyelmezetten vett részt a demonstráción és rendben oszlott fel a gyűlés végén. Egy apróbb incidens zavarta csak meg a rendezvényt: mivel a népgyűlés a Korona szálloda udvarán volt, Tóth János beszéde alatt az első emeleti nagyteremben a cigányzenészek - munkájukat végezvén - muzsikálni kezdtek, ami miatt a szónoknak félbe is kellett szakítania be409 Nag}' Ferenc polgármester a tüntetés bejelentése után karhatalmi segítséget kért a belügyminisztertől. MOL. K. 149.1912-I.-328. 410 Ellenzék, 1912. június 18. 411 A függetlenségi Kossuth-párt alelnöke 412 A képviselőház egyik jegyzője
