Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

csak a felhívás végén derül ki, hogy a „szép rónaságon lóra termett" fiatalok közül azokat várták, akik képesek voltak magukat hátaslóval, a szükséges fegyverzettel és öltözettel ellátni... Miskolc polgárait külön arra is kérték: anyagilag tegyék lehetővé lovas nemzetőrök kiállítását. Ugyancsak a délvidéki események nyomán került sor a borsodi nemzetőrök Zentára vezénylésére is, melyet augusztus 22-én jelentettek be a vármegye házánál. „A katonáskodáshoz sincs kedv, nemhogy hadba menni, a nemzetőrség még rendezve sincs" - őrizte meg a közhangulatot idézett naplóírónk, Szűcs Miklós.

26 Mindezt megerősítette a borsodi nemzetőröknek a Dráva-vonalra rendeléséről augusztus 31-én kelt hadügyminiszteri leirat is.

27 (A zászlószentelést 30-án tartották, a borsodi nemzetőrök száma 1200-ra volt tehető.) Sőt, két héttel később megérkezett Batthyány Lajos újabb leirata, mely már egyértelműen a nemzeti önvédelem biztosítására hivatott honvédtoborzásról intézkedett, és elrendelte a miskolci honvédek Zenta helyett - Pestre vezénylését. Batthyány szeptember 18-i leveléből egy tartalék sereg valamint egy tüzéralakulat miskolci felállításának tervéről is értesülhetünk, 26-i rendelete pedig a 22. (borsodi illetve zempléni kiegészítésű) honvédzászlóalj szervezési központjául Miskolcot (illetve annak alárendelten Sátoraljaújhelyt) jelölte meg.

28 Borsod megye részére, a népesség nagysága alapján összesen 600 fő kiállítását írták elő. Miskolc további szerepet is kapott a katonai ellátó hálózatban: az Országos (Honvédelmi) Ruházati Bizottmány kirendeltséget létesített a városban bakancsok és fehérneműk készítése céljából, májusban egyik vezetője Grósz Henrik százados volt.

29 A nemzetőrség, majd a honvédség jó megrendelőnek bizonyult a ruházati, bőrkikészítő stb. iparágak mesterei számára, sőt Miskolc 1848 nyarán egyre inkább vonzotta a környékbeli települések kézműveseit.

30 E ponton érdemes továbbá kis kitérőként megjegyezni, hogy 1848-49 26 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 96. p. 27 URBAN A. 1999. II. köt. 1190. p. Az alakulat sorsára, részvételére a pákozdi csatában: DOBROSSY I. (szerk.) 1998.130-136. p. 2t! URBAN A. 1999. II. köt. 1306., 1422., 1436. p.; vö. HERMANN R. (szerk.) 1996. 155. p. 29 DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 24. p.; BONA G. 1998. 30 Érdekesen kiderül ez például Gutlon (?) Zsigmond sajószentpéteri születésű sapkakészítő mester július 18-án kelt folyamodványából, melyben a Miskolcon való letelepedésért folyamodott. B.-A.-Z. m. Lt. 1501/d. 14. dob. sz. n.