Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

folyamán a honvédseregben legalább több, mint 40 miskolci születésű vagy illetőségű tiszt szolgált különböző rendfokozatokban.

31 Miskolcnak a szeptember elején kibontakozó nemzeti önvédelmi háborúban való részvétele előtt érdemes felidézni néhány tavaszi, illetve nyári, még a „békés" periódusban lezajlott politikatörténeti eseményt. A várost egyébként ebben az időszakban alapvetően belső nyugalom jellemezte, jelentősebb társadalmi felfordulásra, feszültségre nem került sor, sőt a „hétköznapi" emberek élete változatosnak, sokszínűnek, a város élete mozgalmasnak, lüktetőnek tűnik, a tipikus vidéki városi élet jellegzetes figurái Miskolcon is felbukkannak.

32 Az ország sok helyén felbukkant tavaszi-nyár eleji céhlegényvagy parasztmegmozdulások Miskolcon nem jelentkeztek, a zsidóellenes megnyilvánulások is inkább csak tüneti jellegűnek tekinthetők. (Június 15-én például Czukkermandel Móric, a helyi hitközség korábbi elöljárója, valamint két másik ismert helyi zsidó ellen nyújtottak be panaszt hitelezőik, akik az országban lappangó zsidóellenes érzelmeket is megpendítve próbáltak anyagi követeléseiknek érvényt szerezni.

33 Például így fogalmaztak: „Mindamellett is, hogy a mostani időben az izraeliták elleni ingerültség uralkodik, a cselszövények, mások - különösen a keresztyének - ellen mindennapiak." A csalással vádolt zsidókkal kapcsolatban követelték vagyonuk zár alá vételét és erélyes megbüntetésüket, és a miskolci izraelita közösségről tipikus szófordulattal azt is állították, hogy „a környéken is hírben áll, azért a város, különösen a jobb érzésű izraeliták jó hírneve, de a jólelkű hitelezők vagyonbiztossága is igényli" szigorú megbüntetésüket.) Sőt, július 17-én, Borsod vármegye bizottmánya határozatot hozott a zsidóságnak a mozgó nemzetőrségbe való felvételéről, mint a naplóíró Szűcs Sámuel megjegyzi: „a hon veszélyben léte elfeledteté velünk az előítéleteket". Az átalakulással kapcsolatban helyi szinten még március-április folyamán a diákság fogalmazta meg saját radikális követeléseit.

34 Március 28-án kelt, 9 pontos, falragaszok útján is terjesztett petíciójukban gyakorlati jellegű intézkedéseket (például a szigorlati rend könnyítését stb.) kívántak, egyes pontok azonban ál31 Egy névsorra és néhány életrajzra ld. 1848-as kiállítás. 1998. [http://www.rujvmkvk.hu/ 1848miskolc.html]; részletesen: BONA G. 1987.; BONA G. 1988.; BONA G. 1998-199. ill. újabb adatokkal: BONA G. 1998. 12 Ld. minderről kitűnő forrásként és feldolgozásként: VÖRÖS K. 1977.; kisebb részben: GULYA I. 2000. 33 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 466/1848. sz. 14 A történtekre Id.: PLBI. 1998. 15-16., 193-197. p.