Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

nősen a nemzetőrség korábbi szervezéséhez képest,

20 még ha a kortársak szívesen is emlékeznek az „önkéntesek közé tóduló ifjúság"ról.

21 (Sütő miskolci toborzó irodáját egyébként a városháztól az ún. „perfectuális ház"-hoz áthelyezett őrparancsnokságon állították fel, a verbuváláshoz és a hadba vonuláshoz a híres Győri Gyuri zenészbandáját is felfogadta.

22

) Akkoriban feltűnést keltő miskolci példát hoztak arra is, hogy sokan kifejezetten egzisztenciális okokból csatlakoztak a honvédsereghez, mint azt Sepsi Károly színész, színigazgató nyílt levelei is megfogalmazták, például: „Miért nyomorogjunk hát? Ott a hon zászlaja alatt három évig jobban megélhet a színész, mint a mostani színpadokon, azért tehát én első kiáltom embereimmel: életünket és vérünket a haza boldogságáért!".

23 A miskolci nemzetőrök ugyanakkor a nyár elején is megálltak a helyüket, amikor a város határain túl kellett rendfenntartó szerepet vállalniuk. Június 20-án például a vármegye katonai erőt vezényelt a botrányos választási visszaélésekről hírhedtté vált dédesi körzetbe, ahová két század miskolci nemzetőrt is vezényeltek 30-án, biztosítani a voksolás nyugodt körülmények közötti lefolytatását.

24 A szerb felkelés kibontakozása után a vármegye és Miskolc város önállóan is nagy erőfeszítéseket tett a megkívánt újonclétszámok biztosítására. Sőt, a központi előírásokon felül, őszinte hazafiasságtól vezéreltetve, megpróbáltak önálló akciókat is kezdeményezni. Július 31-én például a megyei főispán intézett felhívást a megye lakosságához egy borsodi lovas nemzetőr csapat megalakítása céljából, mondván, „vegyük figyelembe a már alakított gyalog őrsereg nagy számát [sic!J, mely egy egészet mégiscsak lovasság hozzájárultával képezhet".

25 Az ötlet eredetét azért a főispáni felhívás is nehezen tudta palástolni („többet kell tennünk, nem akarjuk, hogy minden szomszéd megyék bennünket megelőzzenek"), de nagyon érzékletes képekben adott lehetőséget a fiataloknak, hogy „begyakorolhassák magukat azon módjába a fegyverforgatásnak, melyhez elődeink legtöbb rokonszenvvel viseltettek". Az 20 Ld. erről: B.-A.-Z. m. Lt. 601/b. 2814/1848., 3002/1848. sz.; SÁFRÁNY M. 1941. 33-35. p.; URBAN A. 1973. 257-258., 285-286. p.; DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 128-129. p. A nemzetőrség gyakorlatozására színes apróságokat is megörökítő emlékezés: GULYA I. 2000. 17-19. p. 21 RÉMIÁS T. 2000. 23-24. p. 22 Vö. 17. sz. jegyz. 23 Nemzetőr, 1848. június 3.; Életképek, 1848. június 4.; vö. URBAN A. 1973. 294. p.; HERMANN R. (szerk.) 1996. 86. p. 24 Ld. pl. Választási olvasókönyv. 1996. 2. sz.; DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 95. p. 25 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 574/1848. sz.