Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

sát helyezték kilátásba. Batthyány diplomáciai lépéseket is foganatosított a sérelem orvoslására, már csak azért is, hogy a fegyverforgatáshoz jobban értők is csatlakozhassanak az alakulatokhoz.

17 Érdekességképpen megemlítjük még bizonyos Somogyi Lászlónak a város tanácsához intézett május 18-i levelét, melyben kérte, hogy az oda mellékelt „Fölhívás" szövegét az elöljárók hivatalosan tegyék közzé.

18 Ebben a korábban megindított gyűjtését szerette volna kiszélesíteni, mely „egy fúvó hangszerre képzett hangászkar" létrehozására irányult. A nemzetőrséghez rendelt tulajdonképpeni katonazenekar támogatását egyfajta nemes kötelezettségként jellemezte és megemlítette, hogy a miskolci nemzetőrök már 280 Ft-ot vállaltak az 1000 Ftra becsült összköltségből. („A zenének minden népfajnál lelkesítő, szívbuzdító hatása lőn kezdettől fogva minden koron. Ezért [a zenekar] egyik eszköz a nemzeti őrsereg műszerezéséhez egészítő részül tekinthető.") A nemzetőrségről szóló említett törvénycikk megjelenés után, a „spontán", elsősorban helyi közbiztonsági feladatokkal felruházott nemzetőri alakulatok mellett május 16-án született Batthyány Lajos miniszterelnök rendelete a „rendes" (önkéntes, mozgó, a miskolci köznyelvben „tíz hetes"-nek nevezett) nemzetőrség felállításáról.

19 A lényegében bujtatott módon reguláris haderő felállítását kezdeményező felhívás azokat szólítja meg, akik „az ország zászlója alá, a királyi trón, haza és alkotmány védelmére belépni kívánnak", és közli velük, hogy az ország hadfogadó helyein - köztük Miskolcon - jelentkezhetnek. A belépők három évi szolgálat fejében az államtól fegyvert, ruházatot és jó zsoldot kaptak. Miskolcon összesen több, mint 250 önkéntest toboroztak, és június 25-én útnak indították Kassára, a később híressé vált, („veressipkás") 9. zászlóalj székhelyére. Közöttük meglehetősen nagy volt a nem miskolci, sőt nem Borsod megyei illetőségű katona, így összességében - Sütő János toborzó biztos minden határozottsága és szervező készsége ellenére - a miskolci toborzást már sokkal inkább közönyösség árnyékolta be, külö17 URBAN A. 1999.1. köt. 526., 631. p. 18 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 420/1848. sz. 19 Ld. pl. URBAN A. 1999. I. köt. 527. p., a sajátos elnevezésre: DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 23. p. A leiratot Miskolc tanácsa már május 19-i ülésén végrehajtotta (város szakaszokra osztása, nemzetőri összeírás elkészítésére tisztviselők kijelölése) B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 74. köt. 403. sz.