Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

tója tagadta a vádakat. Időközben azonban egy másik szülő is jelentkezett, aki ez ügyben már egy tanárnak is levelet írt, hiába. Kiderült, az iskolában volt jelvényviselés, azt csak a cikk megjelenése után tiltották meg.

290 A választásokat június 24-én tartották meg. Az északi kerület választópolgárai a megyeház udvarán, a délié a városház udvarán voksolhattak. A szavazás - a hatósági előkészületeknek is köszönhetően - „csekélyebb szóváltások"-tói eltekintve a legnagyobb rendben zajlott le. Az északi kerületben a választásra jogosult 807 főből 743 szavazott, közülük 477 Horváth Lajosra, 266 Kun Jánosra. A déli választókerületben 912-en szavazhattak, közülük 856 élt e jogával. Dálnoky Nagy Barnabást 508-an, Mocsáry Lajost 348-an akarták képviselőjüknek 291 Miskolc városa tehát mind helyhatóságában, mind parlamenti képviseletében az ország önkormányzatainak többségéhez hasonlóan döntött. 1875 februárban forrpontjához ért a kormányzó pártban már évek óta tartó erjedés. A Deák-párt s mérsékelt ellenzéke, a balközép sorozatos bomlásainak egyesülésük vetett véget. A közös nevezőre jutást a balközép részéről a kiegyezés-teremtette közjogi alap elfogadása tette lehetővé. Március l-jén a két párt együttes értekezlete kimondta a fúziót. Az új politikai alakulat neve a balközép vezérének, Tisza Kálmánnak kívánságára Szabadelvű Párt lett.

292 A fúzió előtt és után több ízben Horváth Lajosnak kínálták fel az igazságügyi tárcát, de ő egyszer sem fogadta el azt.

293 Természetesen a miskolciak is kérték a miniszterség elvállalására, ám ő hajthatatlan maradt, mert mint mondotta: „csak mint egyik közmunkás óhajt továbbra is a haza javára működni"

294

. A Szabadelvű Párt Miskolcon április 11-én tartotta alakuló közgyűlését háromszáz választópolgár jelenlétével.

295 A tanácskozást egyhangú felkérésre Serfőző József, a megszűnő Deák-párt másodelnöke vezette. A felszólalók sorában Lévay József emlékeztetett, a pártok egyesülése politikai szükséggé vált, célja és indoka a válság szélére jutott haza megmentése. A fúziót az tette lehetővé, hogy az Borsod, 1872. június 13. 291 Borsod, 1872. június 27. 292 G RATZ G. 1934. 1.126-144. p. 293 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 282. p. 294 Borsod, 1875. március 4. 295 Borsod, 1875. április 15.