Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

egyik fél felhagyott a közjogi bázis ostromával, a másik fél pedig nem mondta azt, hogy az örök időkre és minden körülmények között megváltoztathatatlan. A miskolci Szabadelvű Párt megalakulása sem történhet más alapokon, mint amiken a parlamenti pártoké történt hangsúlyozta Lévay. Soltész Nagy Kálmán arról beszélt, hogy mit várnak a Szabadelvű Párttól. Országos szinten a múlt tévedéseinek kijavítását, az államháztartás rendbehozatalát, az államiság tekintélyének fenntartását, a törvények tiszteletét és tiszteltetését. Helyi szinten a kormány támogatását, a város és a megye közügyeinek előre vitelét, az önkormányzati munkában való részvételt, a politikai véleménykülönbség miatt kialakult társadalmi ellentétek lassú, de hathatós csillapítását. A gyűlés végén formailag megalakított párt elnökévé közfelkiáltással Serfőző Józsefet, másodelnökévé Soltész Nagy Kálmánt választották. A Függetlenségi Párt május 9-én választotta meg országgyűlési képviselőjelöltjeit, Mocsáry Lajost és Simonyi Ernőt. (Az előbbi még Kecskeméten, az utóbbi még három megyei kerületben is indult.)

296 A Szabadelvű Párt egy hónappal később nevezte meg jelöltjeit. Az északi kerületben kandidált Horváth Lajos mellett megint csak nehézkesebb lett a déli jelölt kiválasztása, Dálnoky Nagy Barnabás ugyanis körülményeire hivatkozva elhárította a felkérést. A tagság ezután Lichtenstein József mellett döntött, aki szemben a három évvel korábbi esettel, köszönettel elfogadta a megtiszteltetést.

297 Vele a párt egy kitűnő, országosan elismert kereskedelmi szakembert indított, ami a nehéz gazdasági helyzetben fontos szempontnak számított. Az ország és a város pénzügyi, anyagi állapota ugyanakkor az ellenzék esélyeit növelte. A városi önkormányzat választott tagjai hatévenként cserélődtek ki, két részletben. Minden harmadik évben 50 fő kilépett a képviselőtestületből, helyüket új választással töltötték be.

298 Az 1875 júniusának végén az esedékes helyhatósági választáson az ellenzék visszaadta azt a vereséget, amit '72-ben elszenvedett.

299 Az esélyek viszonylagos kiegyenlítettsége a pártok aktivitásának növekedését eredményezte az országgyűlési elektusig még hátralevő napokban. Az 1875-ös választás már az 1874/33. tc.-ként elfogadott választójogi novella alapján folyt le. A '48-as népképviseleti törvény bonyo296 Borsod, 1875. május 13. 297 Borsod, 1875. június 17. 298 Az 1871. évi. XVIII. tc. 43. §-a alapján. B-A-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 4. köt. 49. jkv. sz. 299 Borsod, 1875. július 1.