Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
vánt választ adni. Követelései ily módon kitörési programokat fogalmaztak meg: 1) Hadsereg - területi hadosztályok felállítása: a magyar ezredek az ország határain belül legyenek elhelyezve. A honvédség műszaki és tüzérségi csapatokkal teljesen szereltessék fel: az állandó hadsereg létszáma legyen csökkentve. 2) Pénzügy - a magyar pénzügy függetlenedjék: legyen egy önálló nemzeti bank. 3) Népnevelés - a felvilágosodás terjesztése. 4) Igazságszolgáltatás - új polgári-, kereskedelmi- és büntetőtörvénykönyv. 5) Vallásügy - a felekezetek teljes egyenjogúsítása: autonóm egyházak. A kampány nem nélkülözte a korteskedéseket, kicsapongásokat, izgatásokat. 287 A népesebb és látványosabb megmozdulásokat kétségkívül a baloldal rendezte. Utcai demonstrációikon megjelenő minden rendű és rangú sokaság zászlók egész erdeje alatt vonult. 288 Kisebb botrányt kavart egy újságban közzétett levél, amit egy felháborodott szülő írt: „Miután más alkalmam nincs, a nyilvánosság utján vagyok kénytelen felszóllalni, a helybeli líceumban naponta felmerülő, azon környülmény ellen, hogy a politikai pártküzdelem már itt is meglelte útját, s hogy a tanórák megkezdése előtt, az ifjúság (tisztelet a kivételeknek) egyik vagy másik politikai párt képviselő jelöltjét élteti, s roppant lárma és dulakodás közben, az ellennézetűek sértő bántalmazása van napi renden. Azt csak mellesleg említem fel, hogy politikai párt jelvényeket is hordanak, mi tudomásom szerint az iskolai szabályoknál fogva tilos; miután az igazgatóság mindezt észre sem veszi, azt kell hinnem, hogy vagy szívesen tűri az itt előadottakat vagy nem bír érvényt szerezni a rendnek és fegyelemnek; első esetben ez megbocsáthatatlan bűn, másodikban hiba, s mindkét esetben a legszigorúbb megrovás alá esik, melyet hasonló esetek ismétlésénél, a legkérlelhetlenebbül megtenni - úgy az iskola és nevelés iránti ügyszeretetem, mint szülői kötelességemnél fogva el nem mulasztandok." 289 A szóban forgó református tanintézmény igazga287 A korszak e jellegzetes jelenségeiről átfogó képet fest Gerő András könyve: GERŐ A. 1988. 288 Az egyik felvonulást például egy vérvörös lobogó vezette, amin a következő felirat volt olvasható: „1848. törhet, de nem hajlik, a haza minden előtt." Borsod, 1872. június 20. 289 Bosod, 1872. június 6.