Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

vánt választ adni. Követelései ily módon kitörési programokat fo­galmaztak meg: 1) Hadsereg - területi hadosztályok felállítása: a magyar ezredek az ország határain belül legyenek elhelyezve. A honvédség műszaki és tüzérségi csapatokkal teljesen szereltessék fel: az állandó had­sereg létszáma legyen csökkentve. 2) Pénzügy - a magyar pénzügy függetlenedjék: legyen egy önálló nemzeti bank. 3) Népnevelés - a felvilágosodás terjesztése. 4) Igazságszolgáltatás - új polgári-, kereskedelmi- és büntetőtör­vénykönyv. 5) Vallásügy - a felekezetek teljes egyenjogúsítása: autonóm egyhá­zak. A kampány nem nélkülözte a korteskedéseket, kicsapongásokat, izgatásokat. 287 A népesebb és látványosabb megmozdulásokat két­ségkívül a baloldal rendezte. Utcai demonstrációikon megjelenő minden rendű és rangú sokaság zászlók egész erdeje alatt vonult. 288 Kisebb botrányt kavart egy újságban közzétett levél, amit egy felhá­borodott szülő írt: „Miután más alkalmam nincs, a nyilvánosság ut­ján vagyok kénytelen felszóllalni, a helybeli líceumban naponta fel­merülő, azon környülmény ellen, hogy a politikai pártküzdelem már itt is meglelte útját, s hogy a tanórák megkezdése előtt, az ifjúság (tisztelet a kivételeknek) egyik vagy másik politikai párt képviselő jelöltjét élteti, s roppant lárma és dulakodás közben, az ellennézetűek sértő bántalmazása van napi renden. Azt csak mellesleg említem fel, hogy politikai párt jelvényeket is hordanak, mi tudomásom szerint ­az iskolai szabályoknál fogva tilos; miután az igazgatóság mindezt észre sem veszi, azt kell hinnem, hogy vagy szívesen tűri az itt elő­adottakat vagy nem bír érvényt szerezni a rendnek és fegyelemnek; első esetben ez megbocsáthatatlan bűn, másodikban hiba, s mindkét esetben a legszigorúbb megrovás alá esik, melyet hasonló esetek is­métlésénél, a legkérlelhetlenebbül megtenni - úgy az iskola és neve­lés iránti ügyszeretetem, mint szülői kötelességemnél fogva el nem mulasztandok." 289 A szóban forgó református tanintézmény igazga­287 A korszak e jellegzetes jelenségeiről átfogó képet fest Gerő András könyve: GERŐ A. 1988. 288 Az egyik felvonulást például egy vérvörös lobogó vezette, amin a következő felirat volt olvasható: „1848. törhet, de nem hajlik, a haza minden előtt." Borsod, 1872. június 20. 289 Bosod, 1872. június 6.

Next

/
Thumbnails
Contents