Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

c) nem állt atyai, gyámi vagy gazdái hatalom alatt, d) hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt nem állt eljárás, illetve fenyíték alatt, e) valamilyen törvényesen bevett valláshoz tartozott.

282 Az általános feltételeknek megfelelően és a városi középponti választmány 1872. április 29-i határozata értelmében Miskolcon azok voksolhattak, akik a) 1848-ig a követválasztásokba már befolytak vagy befolyhattak - a választmány kiegészítése: akik az 1869-es összeírás alkalmával a régi jog alapján a választók névjegyzékébe már fölvétettek, b) Miskolcon vagy annak határában az 1848-as árak szerint 300 ezüstforint értékű háznak tulajdonosai - a választmány kiegészítése: az 1848-as árak szerint 300 ezüstforint értékű minden ház, amelyben legalább 3 lakrész (lakószoba, bolt) van, meg minden ház, amelyben 2 lakrész van, s vagy szilárd anyagból (kőből, téglából) épült, vagy ha nem is szilárd anyagból (paticsból) épült, de legalább zsindellyel van födve, c) Miskolcon vagy annak határában az 1848-as árak szerint 300 ezüstforint értékű földnek tulajdonosai - a választmány kiegészítése: földbirtok az a föld, amelynek földadó alá felvett évi tiszta jövedelme 18 ezüstforint, d) a városban letelepedett és tulajdon műhellyel, kereskedési teleppel, gyárral bíró kézművesek, kereskedők, gyárosok, meg azok a kézművesek, akik folyamatosan legalább egy segéddel dolgoznak - a választmány kiegészítése: folyamatosan egy segéddel dolgozó iparos az, aki az előző esztendőben 70 forint tiszta jövedelem után 7 forint első osztályú jövedelemadóval rovatott meg, e) végül azok, akik a fentebbi osztályokba nem esnek, de saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő évi 100 ezüstforint állandó és biztos jövedelemmel rendelkeznek. Dálnoky Nagy Barnabás kiegészítő indítványait csaknem egyhangúlag fogadták el. A választmány döntése szabadelvűbbnek számított, mint szinte mindegyik azt megelőző hasonló városi határozat az országban (például Pest városé, Pest vármegyéé, Arad városé).

283 Még alig ült el a helyhatósági választások zaja, májusban már megindultak az országgyűlési választási mozgalmak. Az már hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Deák-párt az északi választókerületben 282 MEZEY B. (szerk.) 1999. 276-277. p. 283 Borsod, 1872. május 2.