Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

helyi, de a fővárosi ellenzéki megnyilatkozásokra, hangokra: „Annak az értelmetlen beszédnek ellenében, mellyel a pesti ellenzéki lapok naponta telve vannak"

277

. Ezzel párhuzamosan a vezető pártot védelmébe veszi: „Bizonyos B. D. ki Pestről, a szünidőkre jött haza, innét levelet írt a 'Gyorsposta'-nak, s oly durvaságokkal illette a helybeli Deák-pártot, hogy ahoz hasonlókkal művelt okos ember political ellenfele irányában soha nem szokott élni... tette által, magának sokkal többet ártott, mint azon pártnak, melyet éktelenül bepiszkolt."

278 Az országgyűlési választásokat megelőzte az áprilisban megtartott helyhatósági voksok. Bár sokan azt hangoztatták, hogy ilyenkor nincs helye politikai elvi küzdelmeknek, a pártok mégis a nagy megmérettetés előmérkőzésének tekintették. A szavazások eredménye mind a Deák-párt, mind a balpárt hívei számára nagy téttel bírt. Ez magyarázza azt az elkeseredett harcot, ami a választókerületekben zajlott. Leginkább a 3. és a 8. kerületben történt rendbontás. Az utóbbi polgárai annyira elragadtatták magukat, hogy oda katonaságot kellett „requirálni". Önmagában azonban ez nem hozta meg a várt visszarettentő hatást. „Estére a féktelenség oly fokot ért, hogy a katonaságot kövekkel kezdték dobálni, s ez fegyverét volt kénytelen használni."

279 A választások érvényességét az ilyen vagy ehhez hasonló megnyilvánulások nem befolyásolták. A tizenegy választókerületből nyolcban a Deák-párt, háromban a balpárt jelöltje nyert. A várost irányító 200 tagú képviselő-testületnek az egyik felét a választottak, a másik felét a virilisek (a legtöbb adót fizető polgárok) tették ki.

280 Az újonnan alakult közgyűlésbe szavazással a jobboldal 76, a baloldal 24 főt delegált. A virilisek e tekintetben hasonlóan oszlottak meg, közülük 72 személy a Deák-párthoz, 28 a balpárthoz kötődött. A helyhatósági elektus a jobboldal elsöprő, több mint kétharmados győzelmét eredményezte.

281 Az 1872-es országgyűlési képviselő-választásokat lényegében még az 1848/5. tc. szabályozta. Ez a népképviseletről szóló törvény a voksolás jogát annak a férfinak adta meg, aki a) Magyarországon született vagy honosították, b) 20. életévét betöltötte, 277 Borsod, 1872. január 18. 278 Borsod, 1872. április 11. 279 Borsod, 1872. április 25. 280 Az első községi törvény, az 1871/18. tc. alapján. Ld. erről: TÓVÁRI J. 1997.18-19. p. 281 Borsod, 1872. április 25.