Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

nem töltötték be.

215 Később is sok kritika érte a városi személyzet létszámának nagyságát. A Borsod 1873. évi augusztus 21-i számában a „Beszéljünk városunk ügyeiről" címet viselő írásban a cikkíró kifogásolta, hogy a kiküldött bizottság hitte, a város hivatali kara, „oly egyénekből fog állni, kik szorgalommal s munkásság tekintetében semmi kívánni valót fenn nem hagynak". A város nem bír el egy ekkora háztartást. Két év telt el és tele vagyunk panasszal. Vannak, kik nem odavalók. Fizetések aránytalanok, a tanácsnok fizetése 500 frt, a tiszteletbelié csak 200, pedig egyenlő munkát végeznek és a felelősségük is azonos. „Hozzunk be egy kis reformot, jutalmazzuk az érdemet, küldjük el az érdemtelent." A közgyűlés egy bizottságot jelölt ki, hogy a működési költség csökkentésére dolgozzon ki javaslatokat. Októberben számolt be a bizottság munkájáról és megtette javaslatát. A közgyűlés a létszám- és a fizetések csökkentését nem fogadta el, így a megtakarítás csak 1500 frt lett volna. Nem történt semmi, minden maradt a régiben.

216 Az 1872. évi polgármesteri jelentés szerint a város vagyoni helyzete a következő: szántóföldjei vannak a miskolci határban - 167 kh, Ládházán - 192 kh, Csabán 77 kh. Miskolc belterületén a város tulajdona: a városháza, a major telke és épületei, a városi kocsma épülete, a búzavásári butyka, a Veresrák melletti ház, a város malma, a Fáyféle közkórház, a Czikó utcai laktanya és a téglaszín helyiségek.

217 1878-ban a város vagyona a terhek levonása után 327 411 frt, 1885ben 1 797 800 frt.

218 Mindezek a számok jól példázzák a város anyagi gyarapodását. A korszak utolsó polgármestere, Szentpáli István is jól gazdálkodott a város vagyonával, hiszen előnyös birtokvásárlásokkal majdnem duplájára növelte Miskolc birtokainak nagyságát. Az új területeken virág- és bulgárkertészetet honosított meg. Polgármestersége ideje alatt közel 3 millió koronával gyarapította a város vagyonát.

219 A képviselőtestület feladata volt az árva- és szegényügy rendezése. 1867. február 23-án megalakult a Szegényápoldai Igazoló Választmány,

220 majd a következő év januárjában megkezdte működését a szegények kórháza. 1879-ben került a város kezelésébe, ekkor 215 Borsod, 1872. 17. sz. 216 Borsod, 1873. 43. Sz. 217 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1902/a. 1. k. 18/1872. 218 SZENDREI J. 1911. II. k. 881-882. p. 219 SASSY Cs. 1929.132. p. 220 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1601/a. 2. k.