Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

módosításokat hajtottak végre szervezetében is. Évente 60-80 fő nyert elhelyezést az ápoldában. 1887-ben korszerűsítették a berendezést és két betegszobát alakítottak ki az épületben. A város vezetése azokkal is törődött, akik nem lehettek az ápolda lakói, de nagy szegénységben éltek. 1875-ben levesosztó helyeket, népkonyhákat létesítettek, fűtött menhelyeket rendeztek be. 1880-ban a hideg tél viszontagságait csökkenteni próbálván ingyen kenyeret osztottak a szegények között. Az 1885-ben készült felmérés adatai szerint az elmúlt 5 évben született 800 törvénytelen gyermek közül a nem megfelelő ápolás és gondozás hiányában 600 meghalt. Ezért a képviselőtestület gyermekmenhelyek felállításáról határozott. A város orvosai a szegények ellátását a város költségén végezték, az alacsony jövedelmű családok segélyt kaptak. 1901-től külön egy tanácsnok feladatává tették a szegényügyre való felügyeletet, de ebben az évben hoztak újbóli jogszabályt a koldulás megtiltására is. Már a 70-es évek elején is tiltották Miskolcon a koldulást, de a rendőrség és a tanács erélytelensége miatt nem sok foganatja volt az intézkedésnek. Időnként polgármesteri engedéllyel legálisan is lehetett koldulni. így történt 1873-ban is a kolerajárvány után, amikor egy volt városi tisztviselőnek hivatalosan megengedték, hogy a város főutcáján, a színház előtt kéregessen, eltartva így anyjuk halála miatt árván maradt 4 gyermekét.

221 A képviselőtestület feladata volt az egyes tisztviselők hatáskörének, a segéd- és szolgaszemélyzet szervezetének és fizetésének megállapítása, a tisztviselők és kezelőszemélyzet megválasztása. 1872-ben a város szolgálatában 82 fő dolgozott. Már a következő évben új állásokat rendszeresítettek, úgy mint a kéményseprő, a hajdúkáplár, kapitány sági ordonánc és a díjnokok. Újra jutott pénz a „toronyórák igazgatója" állásra, aki a felügyelt a három toronyóra őrre és az ő feladata volt az órák karbantartása, javítása. A városi szervezet folyamatosan bővült, a szakosodás jegyében újabb és újabb szakemberekkel egészült ki a hivatalnoki kar. 1890-ben 121 fő, majd 1909ben 200 fő a polgármesteri hivatal alkalmazottainak száma. A közgyűlésen szavazati joggal részt vett a polgármester, az első tanácsnok, a főjegyző, a rendőrkapitány, a főpénztárnok, a számvevő, az árvaszéki ülnök, a közgyám, a tiszti ügyész, az orvosok és a mérnök. 221 Polgármesteri jelentések 1872-1904.