Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

5 évre, ekkor vezették be a kövezetvámot. Minden igavonó marha után 2 krajcár, jármű után 3 krajcárt fizettek a lakosok. Mentes volt az adó alól az állami előfogat, a hátasló, és a postakocsi. Április 1-től fizették a baromvágatási szemledíjat, amelyet bizonyos Sugár Dávid vett bérbe évi 5000 forintért. Adóztak a közhelyet foglaló járművek is a fuvaros vagy bérkocsi után 40, illetve 60 krajcárt fizettek.

210 1876ban az utcák öntözésére vetettek ki 2300 frt adót. Négy év alatt a bevétel megnégyszereződött, ugyanakkor nőtt a kiadás is. Megoldatlan volt a 70-es évek elején a katonai beszállásolás ügye. A város csak két kisebb laktanyával rendelkezett, magánosoktól béreltek további épületeket. Nyolc polgártól 10 házat és két lakrészt bérelt a város évi 3000 forintért, ugyanakkor a beszállásolásból származó bevétel elérte a 3300 frt-ot is.

211 Soltész Nagy Kálmán ismerte fel annak jelentőségét, ha a város a megyével összefogva laktanyákat épít, hosszú távon jelentős bevételre tehet szert. 1879-ben megkezdődött a tervezés és a következő évben megkötötték a szerződést. Ádler Károly városi főépítész tervei alapján megépült a Rudolf gyalogsági, és a Ferenc József lovassági laktanya, majd a régi Serház telkén a József honvéd- és a Baross utcán a tüzér laktanya. 1890-ben 1880 fő katona állomásozott Miskolcon.

212 Míg a város összes bevétele 1872-ben 18 000 frt volt, addig 1885-ben már 203 420 frt.

213 A bevételek növelése tette lehetővé a városi pótadó mértékének csökkentését. 1880-1885 között 21 és 40% között volt a mértéke. Az 1879-ben Miskolchoz csatolt Mindszent község a városi pótadóhoz 15%-kai járult hozzá. A város nagyarányú építkezéseire, beruházásaira felvett kölcsönök miatt a 90-es években újra emelkedett a városi pótadó összege a századfordulóra elérte az 50%-ot és 1909-ben már újra 60% felett volt.

214 A kiadási oldalon a legmagasabb tétel mindig a városi hivatalnokkar és személyzet fizetése volt. Bár már 1867-ben szabad királyi városnak megfelelő nagyságú tisztikart választottak, a községi törvény előírása alapján mégis növelni kellett a létszámot. A korábbi 24 500 frt helyett 33 000 forintra nőtt a fizetések összege, ezért amíg az új jövedelemforrásokból befolyó összegek nem növelték a város bevételét a két alkapitányi, egy őrmesteri, két szakaszvezetői és közrendőri állást 21(

> Borsod,. 1873.13. sz. 211 B.-A.-Z, m. Lt. IV. B. 1905/a 19, 24, 331, 399, 414, 415, 517./1871. 212 Statisztika 1895. 21. p. 213 Összehasonlításként, 1872-ben a hasonló lélekszámú szabad királyi város, Kassa bevétele: 357654 frt. - HOM HTD. 75.422.1. 2U SZENDREI J. 1911. II. k. 877. p.