Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

csak néhány képviselő lézengett a teremben. A Borsod is megemlékezett erről: A képviselőtestület csak 6-10 tagja jelenik meg a közgyűléseken. A megyénél háromhavonta van és 3-4 nap alatt elrendeznek mindent. A városnál havonta 4-5 nap, de minden tárgyban 45 fő tart oda nem illő szónoklatot. Megunják. Másod, harmadnap már csak azok maradnak, akik beszélni vágynak. Például a járdaügyben a szépítészeti szakosztály javaslatát, amelyet 15-20 fő tárgyalt meg, egy 12 fős közgyűlés vetette el.

206 „És hányszor merült fel eset, midőn rendkívül fontos kérdéseknél az összehívott tagok meg nem jelenésük miatt előhaladni nem lehet, és valóban több példát tudnák immár felhozni, midőn 1-2 tag befolyásával tárgyaltunk le oly ügyeket, - melyeknek előkészítésére 15-20 tagból álló küldöttség lőn megbízva, és ekkor is úgy, hogy a munkálat általam, magam vagy a jegyzői hivatal által már készen terjesztett tanácskozás alá" - panaszkodott a polgármester is.

207

1873-ban még a törvényhatósági jog iránti kérelem megszavazásánál is csak a képviselők fele jelent meg, hiszen a 110 szavazatból 15 a tisztviselőké volt. Később már nem fordult elő, hogy a várost érintő jelentős döntéseket ilyen érdektelenség kísérje. Egyetlen jogszabály sem fogalmazta meg a képviselők azon kötelességét, hogy a közgyűlésen részt venni kötelesek, ugyanakkor a tisztviselők csak a polgármester engedélyével maradhattak távol.

208 A testület jogköréhez tartozott a költségvetési előirányzat tárgyalása, a költségvetés megállapítása és a városi pótadó nagyságának megállapítása (2. § .b.). Vegyük ehhez hozzá a törzsvagyon szerzése és elidegenítése, az intézkedés a város ingó és ingatlan vagyona felett, valamint a gondoskodás új jövedelemforrások megnyitásáról pontokat is (2. §. c-e.), mert ezek szorosan összefüggnek a költségvetéssel. A költségvetés megállapításánál a fő problémát mindig a bevétel növelése jelentett. A város jövedelmei csak elenyésző részét fedezték a kiadásoknak. A fedezetlen kiadásokra vetették ki a városi pótadót. Ennek nagysága a 70-es években 41-75% között mozgott.

209 Sokat segített a földesúri terhek megváltása és az új bevételi források megnyitása, ekkor mintegy 20%-kal csökkent az adó nagysága. 1873ban a pénzügyminisztérium engedélyezte a helyi adók kipróbálását 20ft Borsod, 1873.12. sz. 207 Borsod, 1873. 37. sz. 208 Szab. Miskolcz város képviselőtestülete ügyrendje. 1873. 9. §. - B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1920. l.d. 1/1. 209 1873. - 75%, 1874. - 68%, 1875. - 62%, 1876. - 52%, 1877. - 68%, 1878. - 46%, 1879. - 41%