Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

csak néhány képviselő lézengett a teremben. A Borsod is megemlé­kezett erről: A képviselőtestület csak 6-10 tagja jelenik meg a köz­gyűléseken. A megyénél háromhavonta van és 3-4 nap alatt elren­deznek mindent. A városnál havonta 4-5 nap, de minden tárgyban 4­5 fő tart oda nem illő szónoklatot. Megunják. Másod, harmadnap már csak azok maradnak, akik beszélni vágynak. Például a járdaügyben a szépítészeti szakosztály javaslatát, amelyet 15-20 fő tárgyalt meg, egy 12 fős közgyűlés vetette el. 206 „És hányszor merült fel eset, midőn rendkívül fontos kérdéseknél az összehívott tagok meg nem jelené­sük miatt előhaladni nem lehet, és valóban több példát tudnák im­már felhozni, midőn 1-2 tag befolyásával tárgyaltunk le oly ügyeket, - melyeknek előkészítésére 15-20 tagból álló küldöttség lőn megbíz­va, és ekkor is úgy, hogy a munkálat általam, magam vagy a jegyzői hivatal által már készen terjesztett tanácskozás alá" - panaszkodott a polgármester is. 207 1873-ban még a törvényhatósági jog iránti kérelem megszavazásánál is csak a képviselők fele jelent meg, hiszen a 110 szavazatból 15 a tisztviselőké volt. Később már nem fordult elő, hogy a várost érintő jelentős döntéseket ilyen érdektelenség kísérje. Egyetlen jogszabály sem fogalmazta meg a képviselők azon köteles­ségét, hogy a közgyűlésen részt venni kötelesek, ugyanakkor a tiszt­viselők csak a polgármester engedélyével maradhattak távol. 208 A testület jogköréhez tartozott a költségvetési előirányzat tárgya­lása, a költségvetés megállapítása és a városi pótadó nagyságának megállapítása (2. § .b.). Vegyük ehhez hozzá a törzsvagyon szerzése és elidegenítése, az intézkedés a város ingó és ingatlan vagyona fe­lett, valamint a gondoskodás új jövedelemforrások megnyitásáról pontokat is (2. §. c-e.), mert ezek szorosan összefüggnek a költség­vetéssel. A költségvetés megállapításánál a fő problémát mindig a bevétel növelése jelentett. A város jövedelmei csak elenyésző részét fedezték a kiadásoknak. A fedezetlen kiadásokra vetették ki a városi pótadót. Ennek nagysága a 70-es években 41-75% között mozgott. 209 Sokat segített a földesúri terhek megváltása és az új bevételi források megnyitása, ekkor mintegy 20%-kal csökkent az adó nagysága. 1873­ban a pénzügyminisztérium engedélyezte a helyi adók kipróbálását 20ft Borsod, 1873.12. sz. 207 Borsod, 1873. 37. sz. 208 Szab. Miskolcz város képviselőtestülete ügyrendje. 1873. 9. §. - B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1920. l.d. 1/1. 209 1873. - 75%, 1874. - 68%, 1875. - 62%, 1876. - 52%, 1877. - 68%, 1878. - 46%, 1879. - 41%

Next

/
Thumbnails
Contents