Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

század közepére 8-9000 főre, majd a század végére 14 000 főre?

2 Azt is igyekeztünk nyomon követni, hogy az egyének és a családok életében milyen társadalmi helyzetváltozások, mobilitási irányok figyelhetőek meg. Magától értetődően nagyrészt városi léptékű makroábrázolásokat tudunk itt bemutatni, majd ezeket igyekszünk valamelyest kisebb léptékű, mikroszintű, bár eleve illusztratívnak gondolt élethelyzetek leírásával kiegészíteni. Miskolc városi társadalmát egy „sűrűsödési pontként" képzeltük magunk elé, amely kölcsönhatásos viszonyban volt közelebbi és távolabbi környezetével, azaz egy rendszert képezett. A várost és vidékét tehát csak együttesen lehet és érdemes bemutatni, amely rendszernek, az előbbiekre ismételten utalva, a legfontosabb alkotóelemeit a természeti környezet, a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a politika képezték. Mi ezek sorából egy szükségszerű elhatárolással elsősorban a társadalommal foglalkozunk, amelynek képe számos ponton határos, vagy akár azonos a demográfiai és a topográfiai leírásokkal. így részben mi is a népességnagyságból indulunk ki, amelyről azt tudjuk, hogy a „nemesi mezővárosnak" is nevezhető településen a török uralom végén körülbelül 5000 ember élt. Az adó- és egyéb összeírások elemzései alapján mutatkozó tendenciák ellenére is inkább a lakosság folyamatos cserélődése és növekedése figyelhető meg a XVIII. században. Mindez egyúttal a korábbi évszázadok fejlődésének is megfelelt.

3 Az intenzív népességmozgás érzékeltetésének céljából, csupán illusztratív példaként említjük meg, hogy az 1730-as évek közepéig Gömör megyéből legtöbben magyar ajkúak és szlovákok keltek útra, elsősorban a szomszédos Borsodba, Hevesbe, Abaújba és Tornába. Borsodban ekkor Boldva, Harsány, Keresztes, Kisgyőr, Mezőkövesd és Miskolc voltak a legkeresettebb helyek. Ugyanakkor, ha a Gömörbe irányuló migrációt a XVHI. század első felében, a névelemzések tükrében nézzük, akkor a legtöbben Borsodból érkeztek. A családneveket összeállítva, 185 helynév közül közel 22% számított borsodinak.

4 2 SZAKÁLY F. 1998. 515. p.; A népességfejlődésre lásd Faragó Tamás táblázatait és a kötetben olvasható munkáját, valamint FARAGÓ T. 1997. 3 TÓTH P. 1998. 361-362. p. 4 ILA B. 1976. 374-375., 433-434. IIa 40 borsodi községet azonosított. Ld. még: VERES L. 1984.