Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

VÁROSI TÁRSADALOM 1702-1790 A városok társadalmának bemutatása több szempontból is nehéz, ha nem tisztázzuk, hogy milyen módon közelítünk az általunk elképzelt és a történeti források alapján ábrázolható múltbeli valósághoz. Maga a társadalom fogalma is valójában egy tudati elvonatkoztatás eredménye, amely szűkebb értelemben jelentheti a természeti környezet, a gazdaság, a politika és a kultúra világától különböző, azoktól a történeti rekonstrukció kedvéért elszakított, de egyébként nyilvánvalóan kölcsönhatásos viszonyokat. A társadalomnak tágabb értelemben ennél jóval átfogóbb, az egész kortársi rendszert átölelő jelentése is lehet, amelyet azonban mi most nem veszünk alapul. Már csak ezért a fogalmi és tartalmi különbözőség miatt is meg kell neveznünk azokat a kérdéseket és módszereket, amelyek alapján az olvasó elé tárjuk Miskolc XVIII. századi társadalomképét. Az egyik kiindulópontunk az, hogy a társadalomtörténeti kutatás alapvetően a társadalmi szerkezetek, folyamatok és cselekvések leírását és értelmezését jelenti, miközben a lehetséges mértékben igyekszünk rámutatni a szabályszerűségekre és a változások irányára. Ennek során érdeklődésünk középpontjába a legáltalánosabb értelemben az egyének és társadalmi csoportok viszonylag tartós kapcsolatait - így például az alá- és fölérendeltségi viszonyok - ábrázolását állítottuk.

1 Másrészt az foglalkoztatott bennünket, hogy milyen módon, mértékben, és milyen felhajtóerők által növekedett meg a mintegy 5000 főt számláló mezőváros a XVIII. 1 DIEDERIKS, H. A. 1995. 23-29. p.; ANDORKA R. 2000. 33. p.