Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Sokáig vajúdott a Miskolc történeti kutatás, ameddig e kötetpár megszületett. Két évtizedes huzavona zajlott le addig, amíg a Miskolc-monográfia köteteinek sorozata 1996-tól nekilendült, de remélem, az olvasó azzal teszi le a kézbevett kötetet/köteteket, hogy nem volt hiábavaló a várakozás. Számos új eredménnyel találkozhatott és gyakorta új színeket, új vonásokat fedezhetett fel a város múltjáról a köztudatban élő képhez képest, ami esetenként régi színek, régi körvonalak megerősítését, nem egyszer azonban újrarajzolásukat jelentette. Jelen kötetpár a szerkesztő korábbi várakozásainak

1 felel meg: egyes kérdésekről - topográfia, közigazgatás és joggyakorlat, reformkori társadalom, iskolák, egyházak, kereskedők, háziipar, egyes vállalkozástípusok - sok újat tudtunk meg, más kérdések tárgyalása szerényebb eredményeket hozott és bizonyos problémák feltárása nem sikerült, illetve elmaradt (erre még visszatérünk). A kötet sok tekintetben tükrözi Miskolc históriájának hagyományát és jelenkori lehetőségeit. E rövid zárófejezet szeretne néhány olyan gondolatot felvetni, mely az egyes különálló témákra összpontosító fejezetekbe nem férhetett be, illetve az adott részterület irányából nézve nem volt megfogalmazható. Nem az egyes fejezetek összefoglalását adjuk tehát akit a miskolci társadalom, népesség, céhes ipar stb. részletesebben érdekel, az elsősorban az ezekről szóló fejezetek alapján tájékozódhat -, hanem egymáshoz kapcsolódásukat, valamint Miskolc történetének a kötetpárban tárgyalt másfél évszázadának madártávlatból 1 FARAGÓ T. 1997, FARAGÓ T. 1999.