Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

történő körvonalazását szeretnénk elvégezni. Ezt sem minden téren, hanem elsősorban a népesség, a társadalom, a gazdaság és a város, mint települési és funkcionális egység kérdésére, illetőleg időbeli és térbeli jellemzésére fordítva figyelmünket. Nem vállalkozunk a kultúra, az egyháztörténet, vagy az országos és regionális politika változásainak hasonló ívű áttekintésére. Az alábbiakban tehát részben a kötet tanulmányaira, részben az elődök munkásságára, részben saját kutatásainkra támaszkodva két nagy (és összetett) kérdésre keressük a választ: a) hogyan lehetne röviden, tömören jellemezni a XVIII. század, illetve a XIX. század első felének Miskolcát? b) hol helyezhető el Miskolc városa az egykori történeti Magyarországról alkotott körképben? A monográfia előző kötetei megállapították, hogy Miskolc a XVIXVII. század folyamán óriási változáson ment át. A középkor végén nagyméretű jobb ágy település, mely mezővárosi jogot kapott és gyakorlatilag megyeközponttá vált, sőt bizonyos további kiváltságokhoz is jutott, de gazdasági és regionális szerepe még nem igazán kiugró. A XVII. század végére viszont - szemben az alföldi mezővárosok többségével - középkori népességszámát megőrzi, gazdasági és regionális szerepét pedig jelentősen növeli. 1580-tól évente kettő, 1696-tól négy országos vásárt tart, kézműipari és áruelosztó központtá válik, református iskolája - Pataknak alárendelve - a XVII. században már gimnázium jelleggel működik és távolabbról is idevonz tanulni vágyó diákokat. A lakosság számottevő része társadalmi értelemben felemelkedett: történetünk kezdetekor körülbelül 60 százalékuk nemes, 15 százalék szabados (libertinus) és mindössze negyedrészük maradt jobbágyi sorban.

2 Mielőtt az ezt követő 150 évről szóló, a legújabb kutatásokból adódó következtetésekre térnénk rá, nézzük meg először hogyan látják a kortársak a XVIII-XLX. századi Miskolcot. Vályi András

3 a várost az 1790-es évek elején az alábbi szavakkal jellemzi: „más mezővárosokhoz hasonlítva, szembetűnőképen szaporodik, és az egész 2 KUBINYI A. 1996., SZAKÁLY F. 1998., PESTY F. 1998. 3 VÁLYI A. 1796. 617-618. p. (Csak a fejezet szempontjából lényeges részeket emeltük ki szerző szövegéből.)