Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

kában Konstantinosz pap állt a közösség élén, s az új templomban, annak első papjaként 1821. július 12-ig tevékenykedett Miskolcon.

376 Ahhoz, hogy a hitélet a kápolnától egy új templomba tevődhessen át fontos, de nem elégséges „kellék" volt a hűségeskü letétele, egy adott településen a kolónia számbeli növekedése és vagyonbeli gyarapodása. Szükségeltetett hozzá II. József türelmi rendelete, az Edictum Tolerantiae közzététele 1781 októberének végén. A miskolci kompánia tagjai számára legfontosabb a 12. pont megfogalmazása volt, amely szerint: senki se hántorgassa a katolikusokat eddigi templomaik birtokában. Újakat is építhetnek a Helytartótanács engedelmével, ha ez a népet túlságosan nem terheli.

377 A türelmi rendelettel számos görög közösség vágya teljesülhetett. Igaz, nem utcafrontra, de hozzákezdhettek új templomaik felépítéséhez. A miskolci kezdeményezés - eddigi adataink szerint - 1783ban dokumentált, s ezzel megelőzött minden magyar várost. Még a pesti görögök templomépítés iránt benyújtott kérvénye is 1788-ban keltezett, pedig ott 125 család 521 taggal lakott, s vállalta a templom felépítését, működtetésének költségeit.

378 A Helytartótanács végül is 1789-ben hozzájárult a templom építéséhez, majd a szerb püspök ellenére is engedélyezte a templomépítést 1790-ben. A templomépítés zavartalanul folyt, s 1784-1824 között az figyelhető meg, hogy a helytartótanács elsősorban olyan településeken engedélyezte a görögöknek a kápolna, vagy templomépítést, ahol szerb templom nem volt. (A kivételek egyike volt Pest.) így épült templom, vagy kezdődött templomépítési engedélyeztetés 1783-ban Miskolcon, 1784-ben Nagyváradon és Ungváron, kápolna pedig Diószegen. 1785-ben a soproniak kaptak engedélyt kápolna építésére.

379 Miskolcon a templomépítés valóságos kezdete 1782-re datálható, ugyanis a közösség ekkor vásárolt egy - korábban már említett olyan telket, amelyet a kassai adminisztráció jelentése szerint a Helytartótanács jogszerűtlennek minősített, s az ügyben a megyét kivizsgálásra utasította. 376 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 2. 392., 398., 429. p. 377 MARCZALI H. 1895. 395-398. p. 378 FÜVES Ö. 1975. 154-155. p. 379 Vö. FÜVES Ö. 1975. 159. p.