Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

A vizsgálatot még „színesítette" egy másik ügy is. A vallási rendelet értelmében a nem katolikusoknak (tehát a nem egyesült hitű görög kereskedőknek is) azokon a helyeken, településeken, ahol számukra csak a magán vallásgyakorlás (tehát imaház építése és lelkész tartása) volt engedélyezve, fizetniük kellett a helyi római katolikus plébánosnak a stólajövedelmet. Miután a miskolci görögöknek is csak imaházuk, kápolnájuk volt, s nem templomuk, ennélfogva ők is kötelesek voltak fizetni a stólát a miskolci (mindszenti) római katolikus plébánosnak.

380 Tehát ugyan 1754-től a karlócai metropolita a mindenkori miskolci pópát „felruházta" a szentségek kiszolgáltatásának jogával, s ennek azok eleget is tettek az anyakönyvek bejegyzései szerint, mégis fizetniük kellett a helybeli plébánosnak a temetésért, a keresztelésért, a bevezetésért, az esketésért és a házas bevezetésért. A görögök a metropolitától nyert felhatalmazás alapján nem fizettek stólát, „felmentettnek nyilvánították magukat", de a katolikus plébános kérésére a Helytartótanács levelet küldött. A görögök - a perlekedést és a császári rendelet megtagadását kerülendő - azonnal ígéretet tettek tartozásaik megfizetésére, de nem értették, ha mindezeket saját pópájuk végzi, miért kell a katolikus plébánosnak külön fizetni.

381 Elsődlegesnek a templom felépítését tartották a görögök a 8500 frt-ért megvásárolt Kádas (ma Batthyány L.) utcai telken. A templomot a telek közepén, az utcai bejárattól 25 öl távolságra kívánták építeni, így a bejárat nem az utcáról, hanem a plébániaépület udvaráról volt megoldható. (Ez része volt az uralkodó rendeletének, s a Helytartótanács megparancsolta a vármegyének ennek betartását. Ellenőrizni kellett, hogy a templom (imaház, kápolna) valóban a rendeletben meghatározottak szerint, azaz torony, harangok és közös bejárat (sine publico introitui) nélkül épül-e, továbbá az iskoláról és a plébániáról pontos építési tervrajzot és költségvetést kellett készíttetni. Ezen túl a bizottságnak meg kellett győződnie arról is, hogy az épületek számára megfelelő-e a telek, s olyan szempontból 380 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/f. XXV. 1. 42. 381 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 43.