Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

zel szemben egy 1829-es jegyzőkönyv szerint a római katolikusok rossz hitéletet éltek, s még a papot sem fizették rendesen.

368 A két felekezet között az együttélés nem volt rossz, de ez csak a helyi papokon múlt, mert a püspökök szinte az egész XVII. században csatáztak egymással. Az 1830-as évek közös templomhasználata sok nehézséget okozott.

369 GÖRÖGKELETI (ORTODOX) EGYHÁZ A görög kompánia és egyházközség 1714. évi, majd 1785-ben és 1801-ben is megújított alapszabályzata részletesen foglalkozik a már létező, vagy megvalósítani tervezett intézmények működtetésévei. A türelmi rendelet megszületése, 1781 után az adományokat elsősorban az új templom felépítésére kívánták fordítani. Ezzel párhuzamosan, s a kompánia fénykorában, a XVIII. század végén (más társaságokhoz tartozó személyek jelentős támogatásával) az ún. Mocsári-telken felépült az iskola és az ispotály is. A templom kertje akkortól már csak kivételes alkalmakkor és megbecsült személyek esetében szolgált temetkezési helyül. A templom 1785-1805 között épült, de a hitélet engedélyezett színteréül szolgáló korábbi kápolnával két helyen is találkozunk. A dokumentumok igazolják, hogy a XVIII. század 30-40-es éveiben a tapolcai apátság miskolci kúriája, az 50-70-es években a szintén főutcái Vay-kúria udvari szárnya adott helyet a kápolnának, imaháznak, s egyben a pópa lakásának, csupán ezt követte a templom, amely az eltelt több mint két évszázad alatt - tornyától eltekintve - változatlan formában emelkedik ki különleges környezetéből. A Helytartótanács 1783. április 17-én Pozsonyban keltezett, s Borsod vármegyének küldött levelében vizsgálatot rendelt el a miskolci görög kereskedők templom-telek vásárlásának ügyében. A vizsgálat oka az volt, hogy a görögök Mocsári Pál özvegyétől megvásároltak egy olyan telket, amelyre a Grassalkovich-szerződés értelmében a diósgyőri koronauradalomnak „elővásárlási" joga volt. Ráadásul a 368 BAÁN I. 1996. 53. p. 369 Vö.: BAÁN I. 1996. 58-60. p.