Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

telket nagyobb összegért vették meg, mint ami annak valós értékeként az uradalom összeírásában szerepelt.

370 A vizsgálat során a görögöknek számos, a megtelepedésükkel, hitéletükkel, a hűségeskü letételével, s nem utolsósorban fizetőképességükkel kapcsolatos dokumentumot, igazolást kellett benyújtaniuk. Egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvben arra a kérdésre, hogy „mikor és ki által kezdetett el Miskolcon a görögök vallásgyakorlása?", a két legidősebb, s legrégebbtől Miskolcon lakó kereskedőt, Sambik Tamást és Rosa Györgyöt, illetve válaszukat hallgatta meg. (Előbbi 1728-tól, utóbbi 1724től mondta magát állandó miskolci lakosnak.) Azt vallották, hogy a megtelepedés pontos idejét nem lehet tudni, mivel az meghaladja az emberek emlékezetét, ráadásul az 1746. évi tűzvészben a görög közösség minden irata megsemmisült. Van azonban egy 1754-ből származó levél, amelvet Nenadovics Pál karlócai érsek adott ki, s ez azt bizonyítja, hogy ekkorra már (tehát 1754-ben) volt Miskolcon kápolna és annak adminisztrátora, következésképpen kellett lenni vallásgyakorlásnak is. Arra, hogy ez a jelzett időponttól folyamatos volt, számos körlevélre hivatkoztak, amelyeket az 1780-as évek elejéig a metropoliták írtak alá, legutoljára pedig Vidák Janovics Vince karlócai metropolita datált. Az 1754 előtti időkről azt mondták, hogy Miskolcra kerülésüktől hitüket mindketten gyakorolták, s kápolnájuk először a tapolcai apátság kúriájában állott. Itt már volt egy pap is, aki a kápolnát igazgatta, azóta, tehát 1724-1728-tól szabad vallásgyakorlásuk volt a kompánia tagjainak. „A bizottság tagjai felütötték a vármegyei jegyzőkönyveket is - olvassuk a tanúkihallgatások anyagában -, de azokban semmi mást nem találtak, csak 1749-ből egy protestációt, amelyet az akkori katolikus plébános, egyben borsodi alesperes terjesztett elő a schizmatikusok (= az egyháztól elszakadtak, itt nem egyesült vallásúak) ellen a fent nevezett kápolna használata miatt, és bár ennek a protestációnak a következményeiről semmit sem tudni, mégis hinni lehet, hogy azt a kúriát, ahol a kápolna volt, nem vették vissza a katolikusok, hiszen sok adománylevél szól arról Lipóttól kezdve Mária Teréziáig, hogy a görögök ott építhetnek templomot, ahol nekik tetszik."

371 Egy 1736-1743 közötti 370 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/f. XXV. 1. 44. 371 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 39.