Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

Pap Simon 1479. szeptember 4-én kelt oklevelében is olvashatunk, melyben ezen Szűz Mária tiszteletére szentelt templomnak magszakadás okán birtokot adományozott.

205 Az adományozás szövege név szerint említi a Szűz Mária és a Szent István tiszteletére emelet templomokat: „... a már említett Miskolc városunkban ezen Boldogságos (Szent) Szűz és Szent István király tiszteletére és címére felszentelt parokiális egyházaknak engedve és átadva 206 További bizonyíték az az 1609. február 2-án kelt jegyzőkönyvi bejegyzés is, mely szerint Budai Jánosnak a tanács házhelyet adott a Boldogasszony mellett az Egyház szeren,

207 amit ugyan a törökök leromboltak, de aminek a romjai még 1713-ban is álltak.

208 Erről a templomról Kelemen Didák, a rend akkori rendfőnöke azt állította, hogy az a rend tulajdona volt, s így most is az.

209 A XVIII. század elején mind a városi, mind a vármegyei katolikusok többször követelték, hogy az egyház nyerje vissza jogát a romos templomra. Tallián Lajos

210 mindszenti plébános 1713. január 30-án írt kérvényében kérte, hogy a Szűz Mária-templom romjain ne legyen vásártér, kapja azt vissza a katolikus egyház, de kérvénye nem nyert meghallgatást.

211 Néhány évvel később, 1725-ben több borsod vérmegyei család újra kéri a templomot a kegyesrendiek részére.

212 Ugyanebben az évben a minoriták is kérték a romtemplomot és a 205 Az avasi templomnak is adományozott ebben az okiratban birtokot. Vö. SZENDREI J. 1904. 73. p. 206 "... ecclesiis parochialibus praetactis sub titulo et honore beatae virginis Mariae ac Sancti Stephanis regis ..." Vö. SZENDREI J. 1890. 128. p. 207 Vö. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 1. köt. 166. p. „Budaj Jánosnak adot az tanács egj darab haz helet az Boldog Aszony mellett az Egjhaz szeren." 208 SZENDREI J. 1904. 367. p. Idézi MOLNÁR J. 1788. IV. rész. 159. p. A romos egyház elhordott és az 1706-os mindszenti kápolna felújításánál fel nem használt kövei a minorita templom építésekor a Pece patak árkának kőfalába lettek beépítve. SZENDREI J. 1904. 368. p. 209 A középkorban parokiális egyház volt, amit az idézett adományozó oklevél bizonyít. A hagyomány szerint a rend a Rákóczi-féle szabadságharc idején jutott a templom birtokába, de ez nem lehetett a későbbiekben hivatkozási alap. Ezért nincs róla szó egyik kérvényben sem. 210 A kérvényt Szendrei 1713. február 21-re datálta. Szendrei közli 1713. március 6. datálással Borsod vármegye viszonttiltakozását is. SZENDREI J. 1890. 434., 436. p. 211 SZENDREI J. 1904. 375. p. 212 SZENDREI J. 1904. 375. p.