Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

kedés volt tapasztalható, 12%-uk pedig megőrizte helyét. Feltételezve, hogy a felmért mennyiségek valóságosak, ez a csökkenéstendencia további vizsgálatra ösztönözhet. Erre itt csak azt a példát említjük meg, miszerint az ismertetett összeírásainkhoz képest az 1715. évi országos adóösszeírás Miskolcra vonatkozó adatai az eddigiektől mennyire eltérőek. Például a borral rendelkező élcsoportban, az első 20 fő között csupán Erdélyi Miklós nevét tudtuk azonosítani.

55 Kiválasztott forrásaink keletkezési idejéhez, az 1710-es évekhez képest egyik távolabbi összeírásunk 1730-ból most csupán jelzésértékű lehet.

56 Arra voltunk kíváncsiak, hogy 15-20 évvel később milyen névanyaggal találkozhatunk, illetve kik alkotják az adófizetőket? S azok közül is, kik a legtöbb adót fizetők? Erre vonatkozóan 3. sz. mellékletünkben a 200 dénárnál többet fizetők nevét olvashatjuk. Futólagos áttekintés alapján is látható és joggal feltételezhető, hogy Miskolc korabeli társadalma egyáltalán nem volt mozdulatlan. Véleményünk szerint mind a külső helyekről történő betelepedés, mind pedig a belső társadalmi átrétegződés jelentős volt. Adóösszegek és adófizetők 1715-ben Dénár Fő % 408-200 33 6 199-150 54 9 149-100 87 15 99-50 312 54 49-18 90 16 Összesen 576 100 A táblázat adatai alapján egy valóságos hierarchikus társadalmi piramis képe rajzolódott ki, amelynek szélesnek mondható alsó bázisa volt, majd őket követte a több adót fizetők fokozatosan szűkülő rétege. Utalva a korábbi nagyságrendi sorainkra, bizonyossággal állapítható meg, hogy a jelentősebb nemesi vagyonok tulajdonosai alkották szinte teljes egészében az 1710-es évek városi vezetői körét, 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 90. k. A korábbi évek adóösszeírásaira ld. BENCSIK J. 1991. 56 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 46. d. sz. n. 57 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 46. d.