Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

tént meg, hogy a szerződésben megígért intézményekre bárki is gondolt volna. Ezért a városrész római katolikus hívei 1802-ben I. Ferenc királyhoz folyamodtak, kérvényükben helyi lelkészséget és kántortanítóval rendelkező elemi népiskolát kértek.

162 Hangsúlyosan hivatkoztak a fenti szerződésre, s arra, hogy a mindszenti vagy a minorita templom jó időben is majd egyórányi gyalogjárásra esik lakóhelyüktől. Esőben, fagyban az említett templomok az idősek és betegek számára megközelíthetetlenek. A hívek a nagy szegénység miatt az úgynevezett Tizenhárom utcában lévő, II. József király idejében svábok betelepítésére épített 13 ház közül szerettek volna egyet a helyi lelkészség, egy másikat pedig iskola és kápolna céljára ideiglenesen megszerezni és az igényeknek megfelelően átalakítani. Ez az 1802-ből származó dokumentum az első írásos adat az egyházközség alapításáról.

163 A kérvényt a helytartótanács 1802. október 6-án a 20197. szám alatt megküldte az egri egyházmegyei káptalani helyettesnek véleményezés végett.

164 Miklóssy Ferenc káptalani helyettes, egyházmegyei kormányzó Horváth-Bugarin Gáspár miskolci alesperes plébánost bízta meg az ügy kivizsgálásával. 1803. március 4-én a megyei hatóság és a diósgyőri koronauradalom képviselőinek jelenlétében került sor a kérdés megtárgyalására. Horváth-Bugarin Gáspár az ülésen előadta, hogy a miskolci plébánia jövedelme nagyon csekély és nyomorúságos. Ebből a jövedelemből kell eltartani két káplánt, akik ugyan kapnak fejenként évi 150 forint kongruát a kincstárból, a háznépet és fenntartani a plébániai háztartást. Ez a jövedelem nem osztható meg a létesítendő új helyi káplánság betöltőjével. Miskolcon egyébként is van plébánia plébánossal és két káplánnal. Ezen kívül a városban van minorita rendház és templom 14 szerzetessel, akik közül öt gimnáziumi tanár, kilencen pedig lelkipásztori munkát végeznek. A város a közeljövőben tervezi a rossz utak rendbetételét és új szakaszok kiépítését, így a város felső végén lakók jobban eljuthatnak akár a mindszenti, akár a minorita templomba. A sváb házak igen gyatra anyagból készültek, kápolna és lelkészlak céljára 162 RÉTAY K. (szerk.) 1928. 94. p. 163 DOBROSSY I. 1997. 204. p. 164 LESKÓ J. 1928. 47-48. p.