Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

1746-ban, az egri egyházmegyében megtartott első egyházlátogatás évében a főesperesség kettévált alsó-borsodi és felső-borsodi (illetve sajószentpéteri) esperesi kerületekre. Miskolc, s annak katolikus vallású népessége az alsó-borsodi esperesi kerület része lett. 1769-ben, az egri egyházmegyében megtartott második egyházlátogatás

101 évében éppen a tapasztalatokból fakadó püspöki rendelkezések jobb végrehajtása érdekében gr. Eszterházy Károly egri püspök Borsod vármegyét az addigi kettő helyett négy esperesi kerületre osztatta fel. Az új kerületek a következőek: az apátfalvi, a mezőkövesdi, a miskolci és a szendrői.

102 A miskolci esperesi kerület központja Miskolc lett. A u. József-féle egyházpolitikai reformok nem érintették a miskolci esperesi kerületet mint szervezeti egységet, így az 1769-es egyházigazgatási reform következtében létrejött struktúra Miskolc vonatkozásában kutatott korszakunk végéig nem változott. A XVIII. században, tulajdonképpen a felső-miskolci plébánia felállításáig, Miskolc város területén nem volt római katolikus parokiális egyház,

103 illetve Mindszent falu egyháza mint a tapolcai apátság lelkészsége kapta meg a város vonatkozásában az egyházi jurisdikcionális jogokat. Ebből következően a mindszenti egyház fontos szerepet töltött be Miskolc vallási életében,

104 de mind a falu, mind a tapolcai apátság 101 Az egyházlátogatás szövegét Kovács Béla 1998-ban teljes terjedelmében közzétette. Vö. KOVÁCS B. 1998. 102 SOÓS I. 1985. 41-43. p. 103 Miskolcon 1828-ig mint parokiális egyház csak az alsó-miskolci úgynevezett mindszenti plébánia működött [A Pfarrtopographie (1785) adata szerint Miskolcon csak egy római katolikus plébánia volt, a miskolc-mindszenti Szirma, Jenke és Felsőzsolca filiákkal. Vö. BARSI J. (szerk.) 1991. 131. p.], majd a felső-miskolci vörös vagy Szent Anna-templom köré szervezett új parokiális egyház 1828-as felállítása után kettő. E két plébániai egyházközségen kívül jelentős szerepet játszott Miskolc római katolikus életében a minoriták által vezetett rendház is. Korszakunk végéig sem több plébánia alapítására, sem több katolikus templom építésére nem került sor. 104 Miskolc a kora újkor végéig kétközpontú város: az egyik városközpont az Ó-város volt az avasi templommal mint városszervező erővel, a másik városközpont az úgynevezett Új-város volt a Boldogasszony-templommal, illetve annak pusztulása után a templom helyén létesült piaccal mint városszervező erővel. A későbbi fejlődés eredményeként a város egyközpontúvá vált a Piac térrel mint városszervező központtal. GYULAI É. 1998. 174. p. A katolikus egyház ezekre a folyamatokra semmilyen befolyással nem bírt.