Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

mint birtokosa és vallási közvetítője csak mint külső erő volt jelen Miskolcon. A város belső, szerves vallási és kultikus életét a református avasi templom szervezte. Ez a vallási egyeduralom tört meg az 1700-as évek végére, s noha tény, hogy Mindszent birtokjogi elválása miatt fokozottan topográfia értelemben is különvált Miskolctól,

105 éppen az ekkor kiteljesedő katolikus restauráció miatt Mindszent és rajta keresztül a katolikus vallási közélet a XVIII. század közepére-végére döntő szellemi befolyásra tett szert Miskolc vallási életében. A középkori Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére emelt tapolcai bencés apátság jelentős birtokvagyonnal rendelkezett. Javadalmához tartozott Görömböly, Tapolca, Tiszavalk, a Miskolc mellett lévő Mindszent falu Mindenszentekről elnevezett ispotályos temploma, illetve Csabán és Miskolcon malmok, szőlők, erdők. A Bebek Ferenc-féle, illetve a török kori pusztítások nyomán az apátság elpusztult, de mint birtok és apátsági cím mindvégig királyi főkegyúri adományozás tárgya maradt.

106 I. Lipót király a neoaquistica keretében a tapolcai apátságot a bencés rendnek adta vissza, de az szegénysége miatt nem tudta vállalni sem a rendház felépítésének, sem az apátság újbóli megszervezésének terheit. Minden anyagi nehézsége ellenére azonban az apátság mindszenti kápolnalelkészségébe papi szolgálatra tagjai sorából egy tagot biztosított.

107 1711-ben III. Károly király a bencésektől az apátságot visszavette, s javait világi főpapoknak engedte át, hogy a katolikus restauráció Miskolcon kellő anyagi erővel rendelkezhessen. Ezért erősítette meg szintén 1711-ben Petrik András apáti kinevezését I. József király. Tette ezt annak ellenére, hogy kinevezését 105 GYULAI É. 1998. 174. p. 106 A XVIII. században egri kanonokok birtokolták az apátsági javadalmat. Vö. SOÓS I. 1985. 131. p. 107 Vö. SZENDREI J. 1904. 231. p. Idézi: NEMES J. 1863. 1/8. köt. 598. p.