Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

pár száz forintos jövedelemmel.

49 Az uradalmi bérletekért is állandó versenyben voltak a görögökkel. Foglalkozásuk megfelelt az ország más településein élő zsidókéhoz. 1784-ben az uradalom területén 6 korcsmát béreltek évi 6000 forintért, de tevékenységükre 10 évvel később is ez volt jellemző, kiegészülve a kávéméréssel. 1794-ben 6 évre a négy országos és hetivásárok jövedelmét évi 4475 forintért, a serházat évi 12 325 ft-ért, 3 vendégfogadót, 11 korcsmát, a kőporosi pincét és a diósgyőri pálinkaházat vették bérbe. Több ok miatt is kötődhettek a zsidók ezekhez a tevékenységformákhoz. A kialakult képességek és tapasztalatok révén leginkább ezek a tőkefelhalmozási lehetőségek voltak adottak számukra. Miskolcon is nyilvánvaló hiányfunkciót töltöttek be, ugyanakkor a városi jövedelmek szempontjából a fontos árendát pontosan fizették. A kirótt türelmi adó (1799: 228 ft) és a közterhek (1760:50 ft, 1773:127 ft) kifizetésének egyfajta ellenszolgáltatásaként a várossal szerződésben állók hatósági oltalomban részesültek. Mindez azt jelentette, hogy a kívülről egységesnek tűnő csoport belső ellentétei is növekedtek, hiszen az idegen hitsorsosokkal vállalt szolidaritást, azaz azt, hogy nem jelentették be az itt-tartózkodásukat, kockáztathatták saját egzisztenciájukat is. Az 1710-es és 1720-as években megtelepedő néhány család és követőik a Piac és a Czikó utcában laktak. A kisszámú, de állandó letelepedésre utalt az is, hogy a miskolci izraelita hitközség 1759ben vásárolta meg az avasi temető területét.

50 A miskolci társadalom idegen eredetű, sajátos etnikai csoportjához tartoztak a cigányok, akik foglalkozásuk szerint elsősorban kovácsok voltak. Az 1706. évi árszabásban a munkabérük és az általuk végzett tevékenységfajták is szerepeltek: csizmát patkoltak, patkót, zsindelyszeget, fúrót, vésőt, sarokvasat, eke- és szántóvasat, serpenyőt és a szekerekhez szükséges vasazást készítettek. Elkülönülő közösségi életükre utalt, hogy belső ügyeiket a vajda intézte, aki az esküdtekkel bíráskodott felettük. Ugyanakkor a városi tanács felügyelete mellett, a városházán volt a vajdaválasztás. A szokásos taksákon kívül hadiváltságot is fizettek. Városon belüli térbeli lakó49 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. 15. II. 1234. 50 LEVELES E. 1929. 109-110. p.; SZENDREI J. 1911. 713-714.; BARNA I. 1999 . 367371. p.