Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

történetét játszották. A nő állítólag „mágnesi álomban szenved, titkokat fed fel és jövendöl". A városi főorvos mindenesetre betegnek tartotta, mert a „gyógyulására ajánlati íveket gyűjtött". A palkonyi nő szerepét az a Rácz Sándor nevű színész játszotta, akinek neve többször előfordult az iskolaszék elé került fiatalok megítélésekor. Rácz Sándor már előzőleg, a történet ismertté válásakor női ruhába öltözve viccelte meg a „hozzá csődült tanuló ifjakat". Amikor a színielőadásra sor került, a téma miatt „temérdek néző tódult" az előadásra, ámbár a játék tartalma a naplóíró Szűcs Sámuel szerint „egy vala a legsilányabbak közül".

297 Ilyen körülmények között sokkal inkább érthető, ha a református Lyceum tanárai nem nézték jó szemmel diákjaik szerepvállalását egy botrányos tartalmú, a babonát és a misztikát előtérbe helyező középszerű színházi darabban. A református Lyceum tanárai már 1836-ban sem ítélték súlyos vétségnek, ha a diákok a Helytartótanács rendelete ellenére, s az iskolai törvények 19. pontja figyelmen kívül hagyásával „bátorkodtak elmenni" a színházba. Az iskolatanács ráadásul a törvények felülvizsgálatát tervezte, mivel azok még a nemzeti nyelv és kultúra ügyének országgyűlési támogatása előtt készültek, s nem vehették figyelembe, hogy „a Nemzeti Nyelv tökéletesítése, az idő szellemével együtt haladása, ...a Nemzeti Színháznak fel állítása s virágoztatása" eszméjét.

298 A XVIII. század utolsó harmadától a magyar nyelv, a hazai irodalom iránti érdeklődés előbb a felvilágosodás magyarországi képviselőinek munkái, törekvései révén vált ismertté. A II. József halála utáni nemzeti érzületroham a magyar nemességet is utolérte, a korona iránti felfokozott érdeklődés, a magyaros viselet elterjedése ennek a jelenségnek részei voltak. A folyamat jóval későbbi állomása volt a magyar nyelv művelése, a magyar irodalmi nyelv megismertetése és a hazai irodalmi próbálkozások nyomon követése. 1792ben a Helytartótanács ugyan rendes tantárggyá tette a magyar nyelvet, de a heti két órában oktatható tantárgy csak a magyarul jól nem beszélő hallgatóknak vált kötelezővé.

299 Az iskolák közül a Sárospa297 HOM. HTD. 53.4390.4 Ifj. Szűcs Sámuel naplója. 298 HOM. HTD. 12. p. 299 MÉSZÁROS I. 1968. 173. p.