Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

taki Kollégium vette be programjába először a magyar nyelvűséget a XVIII. század végén, de a XIX. század elején kénytelen volt visz­szalépni. A gimnáziumok a magyar nyelv tanítása mellett az irodal­mi munkák megismertetésével vitték közelebb tanítványaikat a ma­gyar nyelvű művelődés fontosságának megértéséhez. A hazai felekezetek és azok iskolái, az irodalmi és tudományos élet történetében is fontos szerepet töltenek be a nyomdák. Miskol­con a Herke Józseftől vásárlott házban 1812-ben kezdte meg műkö­dését a Nagyváradról érkezett nemes Szigethy Mihály tipográfiá­ja, 300 amely azonban üzleti vállalkozásként elsősorban a vármegye és a városi tanács számára teljesített igen jól jövedelmező megren­deléseket. Az induló nyomda az árhatározatok és adóügyi libellu­sok mellett a színlapokat készített, majd a huszonhárom évfolyamot megélt miskolci kalendárium következett. Az évente általában 8000 példányban elkelt „Nemzeti Kalendádium a Két Hazának" első ki­adása már 1812-ben elkészült. Szigethy Medgyesi Pál diószegi ti­pográfiáját vásárolta meg, XVLTI. századi betűkészletével így nyom­dája távolról sem volt a korszakban modernnek mondható. 1824­ben sikerült a régi, kopott betűkészletet korszerű, klasszicista és fél­kövér antikva betűanyagra cserélni, feltehetően az Egyetemi Nyom­da anyagából. Szigethy húsz évig dolgozott a városban, s műhelyé­ből a többkötetes nyolcadrészt hajtott gyorsan fogyasztható, népsze­rű regényeken „románokon" kívül többek között Benkő Sámuel és Teleki József írásai is kikerültek. 301 Munkáját még néhány évig le­ánya, Mária folytatta, akinek vagyonát 1837-ben 19 134 forintra be­csültette a város. A „könyvnyomtató intézet" helyébe lépő második miskolci nyomda tipográfusának, Csöglei Tóth Lajosnak privilégiumát Bor­sod vármegye közgyűlésén 1841-ben hirdették ki, abban az időben, amikor a liberális eszmék terjedése már ezt a megyét is elérte. Ezt látszik igazolni a megyei nemességnek a nyomdász munkáinak elő­zetes cenzúrázására vonatkozó állásfoglalása is, amely szerint azt törvénytelennek minősítették. A Tóth Lajos nyomdász házában mű­300 KOMÁROMY J. 1957. 161-163. p. 301 KOMÁROMY J. 1957. 164-165. p.

Next

/
Thumbnails
Contents