Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS
Az 1820-as években megfogalmazott „Classisták törvényei" 22 pontban körvonalazta a tanulók kötelességeit. 212 Az első pontokban a tanórákon való fegyelmezett jelenlétet, a tanulás szabályait foglalták össze. A pajkosságot, fegyelmezetlenséget, s az órákon előforduló ki-be járkálást az ún. „szégyen székbe való üléssel" és négy vesszővel büntethették. Ezzel szemben, aki „több ízben megkülönböztetve jól viseli magát" arra számíthatott, hogy nyilvánosan dicsérik meg, ha pedig valaki egész évben jó magaviseletet tanúsított, „az ilyen Examenkor a jutalomra is számot tarthat". A szabályozás a lopás mellett mások bűnre csábítását is igen súlyosnak tekintette, hiszen kétszeres büntetést helyezett kilátásba. Az éjszakai kóborlást, a kávéházak, vendégfogadók, kocsmák és bálok látogatását, a „chéhek mulatságaiban" való részvételt egyaránt tilalmazták. A „Comoediában és Theátrumban való járást" a felsőbb rendelkezésekre hivatkozva szintén tiltották, sőt az iskola tanulóinak még a lakodalmakra is csak szülői felügyelet mellett lehetett elmenni. A classisták nem dohányozhattak. A tekézést, a kártyázást és a puskázást még a felsőbb tudományokat tanuló ifjaknak sem engedték, s fürödni is csak tanítói felügyelet mellett, a meghatározott helyeken lehetett. Kötelezték a tanulókat a „környülállásokhoz képest tisztességes ruházatban járni," a tanárokkal szemben tisztelettel viselkedni. Különösen veszélyesnek tekintette a törvény a hazugságot, amely a tanuló és környezete erkölcsi romlásához egyaránt hozzájárulhatott. Némiképpen más szellemiséget árulnak el a Lyceum bölcselkedési osztályának törvényei. 213 A feltehetően 1829-ből származó szabályozás 214 két részből áll. Az első 11 cikkely a Lyceum működésének legfontosabb kérdéseit rendezi. Az első pont feltűnő hasonlatosságot mutat a XVIII. század elejéről fennmaradt iskolatörvénnyel, ami azt jelenti, hogy már 1708 (?)-ban is csak a gimnázium felső osztályaiba való jelentkezésre lehetett érvényben az a szabály, miszerint az igazgatónál jelentkező tanuló saját kezűleg írja be nevét a név212 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. - 55/1. 213 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. - 55/3. A hetedik alkalommal mulasztó pl. három napi elzárást kapott, de úgy, hogy kapott valamilyen elvégzendő munkát, s csak annak végeztével szabadulhatott. 214 SRK. Lt. II. B. LII/22275 és 22425.