Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

kozva, hogy korábban csak egy ilyen szakmájú mester dolgozott itt.

40 A görögök, akiknek neve gyakorlatilag a kereskedelmi tevékenységgel volt azonos, elsősorban borértékesítéssel és közvetítéssel foglalkoztak. A foglalkozási jelentés mellett a görögök sem számítottak nemzetiségnek, elsősorban vallási hovatartozásuk szerint lehet őket így elkülöníteni a társadalom egyéb csoportjaitól. A katolikus egyházzal nem egyesült, ortodox, görögkeleti egyházhoz tartozó emberek alkották ezt a réteget, akik egyéb, etnikai tekintetben lehettek szerbek, románok, albánok, görögök. Egy összeírás alapján feltételezhető, hogy a mai Koszovó környékén lévő albán település, Moscopolis volt az egyik fő kibocsátóhely a borsodi, ill. miskolci „görögök" körében. 68 ortodox vallású személy közül, egy oláh kivételével mind macedón születésű volt.

41 A miskolci görögök elsősorban a lengyel és az orosz területek felé irányuló borszállítás közvetítői voltak. Az írott forrásokban 1740-ben szerepelt először a görög kompánia. A több mint 30 család a Piac utcában lakott, imaházuk pedig a Vay-házban volt. A kompánia vezetőjének igazolása alapján polgáresküt tettek, s ha utána 5 évig nem volt ellenük panasz, akkor polgárlevelet szerezve, ingatlant is birtokolhattak. Ők is részt vettek a taxafizetésben, valamint a hadiváltságot is lerótták. A tőkefelhalmozás eredményeként a görögök voltak a XVffl. századi Miskolc legjelentősebb építtetői is. Ennek során építették fel 1785 és 1806 között a templomukat, amelynek kivitelezéséhez orosz művészek is hozzájárultak.

42 Miskolcon is jól megfigyelhető a görög-zsidó kereskedelmi szerepvállalás és konkurencia, majd a század végétől a fokozatos váltás, amely a XIX. században a görögök - több ok miatti - visszaesését is eredményezte. A görögökkel párhuzamosan, a XVIII. század elején jelentek meg a lengyelországi eredetű zsidó pálinkafőzők. 1717-ben éppen a gyümölcsöskertek közelében, Szepessy Pálné Meggyes utcai telkén tevékenykedtek, bár a városi tanács ki akarta őket tiltani, 40 LEVELES E. 1929. 75. p.; SZENDREI J. 1911. 728-729. p. 41 HORVÁTH R. 1997. 42 LEVELES E. 1929. 75-76. p.; SZENDREI J. 1911. 400-401. p.; HORVÁTH B.-MARJALAKI KISS L.-VALENTINY K. 1962. 37. p.