Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

A nemesek vallására vonatkozó alábbi adatsor két szempontból is tanulságos. Egyrészt azért, mert így még inkább megmutatkozik a reformátusok túlnyomó többsége. Másrészt, az előbbi táblázat alapján is jól látható, hogy az összeírt családfők majdnem egyharmada nemes volt. Nemesek vallási megoszlása 1798-ban Felekezet Családfő % Református 941 92,53 Római katolikus 52 5,11 Evangélikus 24 2,36 Összesen 1017 100,00 A vallási hovatartozást jellemezve csak egy-két utca, sor említhető meg, ahol a többségi reformátusok utáni második felekezet, a római katolikusok sokkal inkább tömörültek, és így az adott településrészen nagyobb hányadot képeztek: a Bagaméri soron, a „Klastrom háta megett", valamint a Logerben. Egyfajta XVIII. századi ritkaságként, az 1798. évi összeírás „nemzetiségi" adatokat is tartalmazott.

39 Ez alapján a nem magyar anyanyelvű népesség városon belüli elhelyezkedését is meg lehet nevezni. Egyelőre fogadjuk el a forrás megnevezését, és így tekintsük át, hogy a nevezett összeírás kiket és mekkora látszámban sorolt a nemzetiségekhez: görög (94 fő), orosz (31 fő), rutén (20 fő). A görögök a legnagyobb arányban (43%) a Piac utca alsó szakaszán (25) és a Czikó utcában (21) laktak. Hasonlóképpen központi helyen, a Mészár utcában jelöltek 15 családfőt. Nagyságrend szerint a következő utcákban, városrészekben laktak még görögök: a Csabai kapunál (9), a „Klastrom háta megett" és a Klastrom utcában (10), a Papszeren (6), az Újvárosban (5), a Fábián utcában (2), a Fazekas utcában (1). Az oroszoknak nevezett népesség lakóhelyei jóval szórtabb képet mutattak. Mindamellett az is látszik, hogy a perifériális városrészeken éltek. A legtöbbnek mondható csoport (5 család) az északkeleti Bagaméri sorban, és attól a központ irányában húzódó utcákban tömö38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f 11. köt. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f 11. köt.