Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS Miskolc a XVII. század végén egyike volt a református iskolával rendelkező mezővárosoknak. Az 1656. évi városi közgyűlés még a főbíró számára előírt esküben is szerepeltette az iskola támogatását: „prédikátorinak, schola mesterének jó gongyokat viseled, a templomot, parochiát és a scholát hűségesen és szorgalmasan építed".

1 A század második felében az iskola építésének, bővítésének számos példáját őrizték meg a források, amely egyértelmű bizonyítéka a városvezetés gondoskodásának.

2 A Thököly felkelés, majd a török elleni visszafoglaló háború eseményei néhány évre akadályozták a nyugodt oktatómunkát. A regenerálódás azonban viszonylag hamar elindult, a háború elvonultával kijavították a megrongált épületeket, s ismét új iskolarektort alkalmaztak. Az új évszázad az iskoláztatás területén nem indult kedvezően. A Rákóczi szabadságharc során több alkalommal a vezérlő fejedelem tartózkodási helyeként, központjaként számításba vett város nem volt a nyugalom szigete. Bár az oktatás folyamatosnak volt mondható, a megtorlás Miskolcon is Debrecenhez hasonlóan: az iskola és a könyvtár megrongálódásához, sőt pusztulásához vezetett. 1706ban a megszálló császári hadak gyújtották fel az iskolát, iratai, könyvállománya ekkor semmisült meg.

3 A diákok egy része a harcok tevékeny részeseként maradt távol a tanulástól. Ezért a szatmári békét követően a református iskoláztatás területén is jelentős 1 SZENDREI J. II. 1904. 267-268. p. 2 BALOGH J. 1998. 491. p. 3 SZENDREI J. 1904. II. 429.