Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

északi-nyugati völgy felé tágult ki. Ezen a területen épült fel a minoriták barokk stílusú temploma és rendháza, Mindszenten pedig az ugyanilyen stílusú plébániatemplom. Mindez a katolikus expanzió állami és társadalmi támogatottságát is kifejezte. A főutcától délre, az ómiskolci, mindszenti részben két döntő jelentőségű terület volt, a Papszer és a Toronyalja. Ezzel együtt mindinkább kifejlődött a Szinvát követő Medgyesalja is. A várost egyébként a XVffl. század elején a földszintes házak képe jellemezte. A fokozatosan beépülő területek tömbformálódását a vízfolyások nagyban befolyásolták. Különböző kapcsolatok, például piaciak, vallásiak összekötötték ugyan Miskolcot, de éppenúgy a nagy távolságok szét is szakították. Ezért is nehéz a XVIII. században egy miskolci társadalomról beszélni, hiszen a földrajzi távolságok miatt sem lehetett a közelség olyan szoros, amely mentálisan összekötötte volna az egyes városrészeket. Hiszen a szűkebb értelemben vett Miskolc és a környező lakott helyek távolságai 1702-ben a következők voltak: Szirma 6,2 km, Csaba: 3,2 km, Görömböly 5,9 km, Tapolca 7,2 km, Alsó Hámor 12,5 km.

31 A XVIII. század közepétől a diósgyőri uradalom vállalkozásai, s az ezzel együttjáró erdőirtások, tarolások a népességmozgást és a társadalmi szerveződést is nagyban befolyásolták. Az üveghuták új területigényei egyúttal új emberi csoportfejlődést is eredményeztek. Közismerten Miskolctól nem nagy távolságra először Ohután (Bükkszentlászló), majd Újhután indult meg a termelés, azt követően pedig Répáshután. A gazdasági terjeszkedés foglalkozásváltást és növekedést is kiváltott. így Miskolcon középüzemmé fejlődött a sörfőzde, majd azt Mindszenten kiegészítette egy kisebb serház. Ugyanígy a 15 vízimalom XVIII. század végi száma is az igénynövekedésre utalt.

32 A XVIII. századi vallásváltások mögött is igen jól láthatóak az állami beavatkozások nyomai. Mária Terézia uralkodása alatti időszakban Miskolcon is igen erőteljes volt a rekatolizáció. A vallási szempontból megosztó politika révén, a rendi kötelékek erősítésére egyébként alkalmas céheket is felhasználták. A kamarai beavatkozás 31 HORVÁTH B.-MARJALAKI KISS L.-VALENTINY K. 1962. 78-79., 93-96. p. 32 HORVÁTH B.-MARJALAKI KISS L.-VALENTINY K. 1962. 37-40. p.