Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

A korabeli megélhetési bűnözésre utaló ítélet is ezen a napon született. A tolvaj egy vékányi gabonát lopott. Ebben az esetben tekintetbe vették „azon nyomorult állapotját, nagy szükségét", így csak 12 korbácsütést kapott. 1790. május 3-án Bényei Mihály „gonoszságáért már azelőtt is megbélyegzett ember félretevén mind az isteni törvényt, mind pedig feleségéhez tartozó kötelességét, éjszakának idején az midőn már minden ember csendes nyugalomra adta volna magát, egy udvaron lakos Szabó Panna leányzót magával elhívni, és azzal tiltott órákon át kóborlani és talán rosszat is cselekedni igyekezett. Ezen tilalmas órákon tett kóborlásért 10 kemény bot elszenvedésére ítéltetett. Szabó Panna pedig, minthogy még semmi rosszban nem tapasztaltatott, és most is semmi reája nem sülne, ez éjszakán elszenvedett árestoma nékie büntetéséül megelégeltetik." Május 7-én egy „erőszakot és bírói hatalmat elkövető" nőt a rabolt tárgy visszaadására ítélték, ha nem teljesítene, büntetéssel fenyegették. Az előzetes letartóztatásnak ebben a korszakban még nem voltak törvényi korlátai. Erre utal az alábbi jogeset is. Február 14-én a városban öt miskolci kötözködött, „többeket megvertek, szörnyű káromkodásokat tettek, botránkozást szerzettek". Ezek között egy „ártatlansága néminemüképpen kitetszik," szabadon bocsáttatik. „Az többiek vasakban árestomot mindaddig szenvednek, miglen ellenük peragáit iquisitioban jegyzett tanuk authenticalni fognak és tselekedeteik bizonyosodván sententiajukat el nem nyerik." Nem érvényesült még a törvény előtti egyenlőség elve sem. Május 18-án két, „éjjeli kóborlók és verekedők" elleni per folyt a magisztrátus előtt. Egy nemest vertek meg, akit ráadásul meg is megkínozták, „rajta sebet is ejtettek". A vezér két hét alatt két részben elszenvedett 60 botütést kapott, a második 50-et. A harmadik csak káromkodott, ezért 25 kemény pálcaütéssel büntették. A sértett státusa is szerepet játszott a korabeli büntetőeljárásban. Május 20-i ülésben az országos vásári zsiványok fölött ítélkeztek. A kárvallott zsidó volt, akinek meg kellett esküdnie „maga kemény esküvésének módja szerint, amelynek során sub ad revelationem damni meghiteltetett" Az ítélet egyébként már ezen az ülésen megszületett, két hét alatt elszenvedett 60 korbácsütést szabtak ki az el-