Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

való élésre ítéltetett." Ha ez sem használna, a tettest a nemes vármegye tömlöcébe kell vinni. Két nap múlva dorbézoló legények „benigne examináltattak", egyet közülük „egy napi árestomra, ezután szabadon büntetés nélkül botfájtattni rendeltettek". A tolvajlást szintén szigorúan büntették. Január 21-én az elkapott tolvaj cigányt 10 kemény pálca ütésre és kiutasításra ítéltek, az őt befogadót figyelmeztették, hogy máskor csavargónak szállást ne adjon. Ugyanezen a napon két Abaúj megyei tolvaj nő, - közülük az egyik urától szökött meg -, 15-15 kemény korbácsütésre ítéltetett, s „hazájokba repassuáltattak". Egy cseléd gazdájától négy máriást lopott, ezért hat kemény botütésre ítéltetett. Két Keresztesről jött tolvaj büntetése: 6-6 kemény pálcaütés, és „hazájokba távolítás" volt. A februári bűnesetek többsége szintén csavargással, koldulással, verekedéssel függött össze. A tanács figyelmeztette a szolgálóját kínzó gazdát, hogy ne tegyen többet ilyet, mert legközelebb büntetést kap. A „már háromízben magát felcsináltatni nem iszonyodott, katonákat elrontó" diósgyőri nő büntetése 15 pálcaütés volt. Megbüntették a lengyelországi szökött leány befogadóját, és a lótolvajokat, akik, 16 korbácsütést kaptak és kártérítésre kötelezték őket. A magisztrátus előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása súlyos bűn volt, ezért - a „tolvaj álnok és a magistrátus hívására meg nem jelent cigányok" szigorú büntetést kaptak. Az idegen tolvajok rendre szigorúbban bűnhődtek, mint a miskolciak. Büntetésük fő szabályként kiegészült a városból való kitiltással. Nagy számmal követtek el jövedéki kihágást az egykori városlakók. Ezért a szenátorok gyakran tettek feljelentést a korabeli kurta kocsmákról. A tanács 1790. áprilisi ülésein kizárólag női elkövetők ügyeiben ítélkeztek. A kelmét és tarka kendőket ellopó nőt 20 korbácsütésre ítélték, egy feslett életű bujálkodó nőt a város piacán 20 kemény botütéssel sújtottak. Egy szolgalány éjjeli csapongásért 10 kemény botütést kapott. Egy „feslett erkölcsű asszonyt, akit a másikat boszorkánynak stb. nevezte", 18 korbácsütésre ítéltek. A „már több elkövetett tolvajságért megjegyzett személy" lepedőt lopott, ezért korábban 24 óra alatt kenyéren és vízen eltöltött árestomot kapott, ezúttal 12 kemény botütést mértek ki rá. A május 1-jei tanácsülésen viszont a feleségét megkínzó, éjszaka lármázó férj bűnhődött 24 órai árestommal.