Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
Amikor egy teljesítésre felhívott adós teljesítést ígért, az ellenőrzésre az egyik vásárbírót küldték ki. Egy másik adóssági ügyben, ahol egy árendás zsidó tartozásáról volt szó, két szenátort jelöltek exentiora. Egyetlen eset fordult elő, amikor a testület nem foglalt állást az elé vitt vitában. Május 4-én két testvér elszámolási vitájában nem született ítélet. Május 7-én két városi szenátor két vitatkozó ügyfél közötti kontroversiákról scripta relatiot állított ki. Ez a levél a bíróságok előtt fontos bizonyítékul szolgált. A város iránti bizalom jele lehetett, hogy az örökös a jogos tulajdonát magisztrátus segítségével kívánta megszerezni. A nap során „becsületes miskolci emberek" prókátort vallottak, és egy vitás adásvételi ügyben birtokba visszahelyezésről, az eredeti állapot visszaállításáról döntöttek. A május 24-i ülés elsőként az árvák és mostohájuk közötti atyafiságos megegyezés ügyében döntött. Békebírói funkciót látott el egy családi ügyben, amely abból eredt, hogy egy fiú tartozott özvegy anyjának. A tanács előtt megállapodtak, hogy a jövő szüretig kiegyenlíti tartozását. Kibékítettek két birtokost, akik nem tudtak a szántóföld határáról megállapodni. Két kereskedő közötti megállapodást is kikényszerítettek, a végrehajtás ellenőrzését a vice-bíróra és egy szenátorra bízták. A testület törvényesen „kényszeríttette" az atyai ház felosztásakor adós maradt örököst tartozásának megfizetésére. Május 18-án döntöttek arról a mostoha apáról, aki a gyermekei tulajdonában lévő szőlőt el akarta adni. A vevő a vételtől „judicialiter" eltiltatott. A május 20-i ügyek zöme adóssággal függött össze. Egy adós a tanács előtt vállalta, hogy tartozását októberig megfizeti. Ha nem teljesítené - szólt a döntés -, Panyity András vásárbíró végrehajtást vezet ellene. 1790. június l-jén egy korábban eladott szőlőföldjét visszaadásáról döntöttek. Határoztak a tapolcai apáturaság úriszékének kéréséről, amely szerint egy ügyben „törvényes exmissio kéretik". A város teljesítette a bizonyításban való közreműködésre felszólító kérést. Ritka esetről, gyermekelhelyezésről is született határozat. Az elhagyott feleségtől elvették fiúgyermekét, azt az apa neveli ezután. Június 11-én egy szolgálatát elhagyó cseléd és a gazdaasszonya közötti vitában döntöttek. Marasztaltak egy olyan adóst aki „nyakassága által magát a törvény elől elhúzta". Az ítéletet a vásárbíró hajtotta végre.