Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

Az 1790. június 15-i tanácsülés megállapította, hogy az özvegy asszony, aki urának nevét viseli, annak vagyonából részesedik. A „természet törvénye szerint jogok illetik meg". A házasság előtt szerzett női különvagyonhoz is joga van. Június 18-án a tanács engedélyezte, hogy két görög kereskedőért, akik „még a törvény által fel nem szabadíttattak", egy harmadik görög 500 Ft ellenében kezességet vállaljon. A törvényszék előtt meg nem jelent adós ügyében a tanács elvi szigorral járt, súlyosan elmarasztalta és a végrehajtásról is gondoskodott. Ezen a napon döntöttek egy kontár adóssági ügyéről is. 1790. június 22-én magánjogi vita lezárásaként a testület megállapította, hogy az ítélet végrehajtása a vásárbíró feladata. Békés vármegyei lakosok miskolci testvéreikkel fennálló örökösödési vitában a város szenátora révén békéltetőleg lép fel. 1790. június 23-án - kamarai tilalom ellenére - betábláztak egy ingatlant. A szokásnak megfelelően Molnár György városi polgár a credit tor ait és a tartozásának összegét bejelentette a városi tanácsnak. A városi gyakorlatnak megfelelően a testületi ülésre idézett, de távolmaradó adósokat rendre elmarasztalták. így, amikor június 24-én egy festő zsidó a tanács elé idéztetett, de ott nem jelent meg, ellenfele javára döntöttek. Még azon a napon egy másik törvényesen citált, de távolmaradó adóst marasztaltak.

56 A város jogéletének másik területe a büntetőjog. Ennek híres forrása a Fekete könyv.

57 Az összeállítás a Helytartótanács rendeletére készült. A korabeli regisztrációs igények mellett országos elrendelésében szerepet játszott az állam egyre általánosabbá váló ellenőrzési igénye. A jogélet területén különösen fontos volt a kirívó helyi visszásságok visszaszorítása, a büntetések ellenőrzése. Ez a folyamat eredményezte az első miskolci bűnügyi nyilvántartást is. Forrásunk rendkívül értékes, hiszen 1800 és 1837 között 4176 esetet tartalmaz, fontos adatokat közölve az elkövetőkről, a kiszabott büntetésről. Az elkövető lakhelyét is tartalmazza, így képet kaphatunk a helyi bűnözők és az idegen elkövetők arányáról. A kimutatás sajnos nehezen követhető, csupán az összeállító belátása szerinti kiegészítő 56 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 16. köt. 45., 78., 123., 135., 149. p. 57 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/h. 2. köt.