Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

letekkel írta elő az eljáró szervek feladatait és a követendő eljárást. A rendelkezések - vármegyei közvetítéssel - érintették Miskolc jogéletét is. - Az egészségügy javítása érdekében célul tűzte ki az ország hatósági orvosokkal és szülésznőkkel történő ellátását. A nagyszombati egyetemen orvosi kart alapított; 1752-ben utasította a főispánokat, hogy a vármegyékben csak képzett orvosokat alkalmazzanak. A Helytartótanács egészségügyi bizottságát rendelete szigorú ellenőrzésével bízta meg; - a népjóléti reformja során az öregek, munkaképtelenek ellátását vármegyei hatáskörbe utalta. Elrendelte, hogy a befolyt bírságpénzekből megyénként árvaházakat építsenek. Minden 10-12 birtokos a koldusok megsegítésére egy szegényotthont tartozott alapítani; - a nevelés-, oktatásügy is a felvilágosult abszolutizmusa idején vált közigazgatási tárggyá. Az uralkodó erre a célra is egységes végrehajtási rendet írt elő, az ország területét vallási viszonyoktól függetlenül kilenc tankerületre osztotta be. Egységes tantervet dolgoztatott ki; - a közigazgatás befolyást gyakorolt a jobbágyok alapvető jogviszonyaira is. Úrbéri jellegű vitáikban a Helytartótanács fellebbezési hatóságként működött. Mária Terézia uralmának időszakában a bevezetett közigazgatási reformok nem elvi indíttatásúak, hanem döntően a gyakorlat igényei által meghatározottak voltak. A meglévő állami struktúrából és rendi szerkezetből indultak ki, annak javítását célozták. A reformok végrehajtásának módjára a fokozatosság, óvatosság, a radikalizmus hiánya jellemző. A célszerű, és a kor igényeinek megfelelő változások révén a közigazgatás egyre inkább a kormányzat, tehát a rendektől független szerv irányítása alá került, vagy részben államivá vált. Maradandónak bizonyult az igazgatás és bíráskodás elválasztására irányuló törekvése is. A legfelsőbb igazságszolgáltatási szervezet az általa kiépített formában 1848-ig állt fenn. Városunk történetében különös jelentőséggel bírnak a jogszolgáltatás ellenőrzését célzó rendelkezései. II. József birodalmi és országunkat érintő reformjai nem csupán a kormányzati rendszert, hanem az állami berendezkedés alapjait is érintették. Intézkedései gyorsan, gyakran koordinálatlanul követték