Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

szár időszakáig kiváló szakemberekből állt. Javaslatot tett a monarchia, benne Magyarország pénzügyi, katonai, közigazgatási viszonyainak átalakítására, informális felügyelő szerve volt a végrehajtó apparátusnak. Városunk szempontjából is volt jelentősége, hiszen a kamarai megváltás keserves időszakában fizetett ügynökeink gyakran keresték tagjait. Mindig eredmény nélkül. A korszak fontos eredménye a korszerű közszolgálati jog alapjainak megteremtése volt. Mária Terézia egységes hivatali rendje az állami élet minden területére kiterjedt. Felölelte az általános igazgatást (politico), a jogszolgáltatást (juridica), a gazdasági igazgatást (oeconomica) és érintette a már előbb is jórészt bürokratikusán szervezett katonai igazgatást (militare). Kísérletet tett továbbá a partikuláris jellegű egyházi közigazgatási rend (ecclesiastica) szabályainak kialakítására. Az új rendszer jellemzőit - Csizmadia Andor nyomán - a következők szerint összegezhetjük: - a hivatali szervezet állandóan működött, az új igazgatás és jogszolgáltatás munkáját a folyamatosság jellemezte; - a közszolgálat önálló hivatássá vált. A bármikor indokolás nélkül felmenthető dikasztériumi alkalmazott helyére szakképzettséggel rendelkező tisztviselő lépett. A hivatalnoki állás élethivatássá vált, elnyerésének feltétele a szaktudás lett, ellenszolgáltatásként rendszeres díjazás és nyugdíj járt; - a hivatali eljárás és ügyvitel alapvetően módosult. Az ügyintézés írásbelivé és nagy részben egyöntetűvé vált.

6 Az állami közigazgatás természetes módon nem lehetett irányadó mintája a privilegizált mezővárosok belső végrehajtásának. Mária Terézia - mint korábban utaltunk rá -, nem kívánta az állami hatalmat az alkotmányos szokásokkal és a szerződésbe foglalt hagyományokkal szemben érvényesíteni. Uralkodásának időszaka alatt nem került sor a városi szervezet átalakítására. A közigazgatás hatásköre azonban Mária Terézia tudatos reformtevékenysége révén jelentősen megnőtt. A birodalmi reformok magyarországi adaptációja során eddig nem szabályozott területekre terjesztette ki az állami gondoskodást. Aprólékos, részletező rende6 CSIZMADIA A. 1962.